Lapszemle, 1927. november
1927-11-14 [1332]
és proporcionális szisztémák szélsőségei között.Vegyék csak tekintetbe, hogy a kisebb és nagyobb párt tiranizmusok között ide-oda tapogatózó kormányok kialakulása nem igen követik az aritmetikai választási szabályokat,sőt azzal,mint a páldák mutatják ellentétben is vannak. így Franciaországban a kartelválasztási győzelme után ugyanaz a roincaré kormányoz, aki£, mint a kartellista választások ellenségét bélyegeztek meg.igémet országban a nacionlisták vanrak kormányon, ma jdnem teljesen kirekesztve a szocialistákat, jólehet ezek mint párt nagyobb szavazat tömegeket könyveltek el. A különbség az, hogy a íascizmus forradalmi ujitásokkal reagáltezekre a krízisekre .Az,hogy a képviselők számát 4u0-ra redukálják a cikk szerint csak üdvös ujitás, mert igy bizonyára jobban fognak tudni dolgozni. Amg tehát Európában az örökös politikai választások lidércnyomása nehezedik bánifcólag a politikára, a fascista italia nem vesztegeti idejét választási kampányokkal. A parlamentarizmus reformjára vonatkozó nagytanácsi határozat jelentőségét a üorriere d italia 12 idevonatkozó kommentárjában igen világosan következőképpen foglalja Össze : 1«/A nemzet gazdasági és politikai egysége inkompafbilis azzal a politikai professzinizmussal,amely a kliensi szisztéma és anarchikus tülekedések eszközeivel valósággal szérforgácsolja a nemzeti egységet. 2./ A nemzeti egység éppen a fenti okok miatt inkompatibilis a választó kollégiumok nagy számával* 3./ flem szabad, hogy a minőség elveszitse uralmát a men-yiség íölött, nehogy ez megzavarja a társadalmi egyensúlyt és a kulturális