Lapszemle, 1927. november

1927-11-12 [1332]

nek egyik legfontosabbika az, hogy mindenekelőtt az anyanyelvre való m m m m m mm m •» mm jogot a közéletben, az iskolában, a biróságoknál és a közigazgatásnál olyan mértékben engedik érvényesülni, amely szinte példátlan.. De Vries* nek bizonyára igaza van , ha az orosz nemzetiségi politikában nemcsak mintaképet, hanem intő példát is lát Suropa számára, és nem túlzás, ha Suropa elméhez intézett intelmét ebben a mondatban szögezi le: "Végre tisztába kellen© jönni azzal, hogy minden nap, amelyet elmúlni engednek anélkül, hogy a nemzeti problémák megoldásra juthatnának, egy további lépést jelent ISuropa és a világ bolsevizálásának utján," m m m BiSLPOL II I K A, A kormánykoalíció pártjai között az iskola javaslat és a fizetésrendezósi javaslat körül létező ellentetek elsimítására Marx birodalmi kancellár Bécsbe való elutazása előtt e pártok vezéreivel pártközi konferencziát tartott, mely alkalommal a "Voss.Ztg." /ÍCU532/ szerint nem titkolták^ hogy egy esetleges kormányválság a birodalmi gyűlés azonnali feloszlatását jelentené* A kormánypártok azonban legalább is a tavasz előtt nem kivannak uj választást* Jóvátételpolitikai Bizet tság-nak az egyes birodalmi minisztériumok képviselőiből való megalakítását határozta el a BirodaT ad Kabinet., a birodalmi pénzügyminiszter javaslatára, Szt a bizottságot a birodalmi pénzügyminiszter elnöklete alatt a miniszterközi Ke" reskedelempolitikal Bizottságnak megfelelően a jóvátételi politikára illetékes egyes minisztériumok képviselőiből akarják megalakítani és a jóvátételi politikával összefüggő összes intÓ2kedések előkészítósóvel akarják a hivatalos kommüniké szerint megbízni, A "Tagi.Rundschau" /íl ~528/ megjegyzi , hogy mint várhaté volt, a Kabinet döntése nem egy