Lapszemle, 1927. november

1927-11-10 [1332]

A magyar államadóssági kötvények párisi hamisításának ügyében a "Budapesti Hirlap"rámutat, hogy az Innsbruckban és Prágában tartott konferenciák során állapították meg, hogy az utódállamok milyen mértékből kötelesek magukra vállalni a volt Monarchia államadósságait, A Magyarországra kivetett quótát 27 %«»ban állapították meg, A döntés után termeszetesen a legtöbb utódállam igyekezett meg szereaii a saját állampolgáraitól az államasóssági kötvényeket, hogy együtt legyen a rájuk kivetett quóta 3 így elkerüljék &s

t, hogy idegen állampolgárok kötvényei után valorizált kamatot fizessen* Csehszlovákia volt az első, amely sietett fedezni magát s a caeh kormány a most leleplezett Bl urnánstein Józsefet bázta meg a2 államadóssági kötvények megszerzésével,B1 umenstein nagyszabású ügynök 3 ze rvizeitol fogott hozzá a munkához ós sikerült is összeszednie a Csehországra kivetett quótát, ugy hogy Csehszlovákia most nem is fizetvalcrizált kamatokat a Caisse Communenek. Budapesti tőzsdei körökben kétségkívül megállapítottnak tartják, hogy Blumenstein a most fölfedezett visszaélések elkövetője a cseh kor raány megbízottja volt,-A ma reggeli lapok közlik Korányi Frigyes bárónak a párisi. "Le Journal

11 részére adott nyilatkozatát, amelyben rámutat, hogy Blumenstein áldozatai azok a kormányok, amelyek elvállalták az osztrák-magyar államadóssági kötvények fedezését s olyan francia tőkóisek, akik hamis át bélyegzett cimletek birtokába jutottak, igen kis számmal vannak s a hamisítványok legnagyobb ró szót megtalálták Blumenstein pénz szekrényében. Közlik a lapok a párisi jelentést, hogy a francia sajtó valamennyi komoly orgánumai komoly tárgyilagossággal foglalkozik a párisi kötvényhamisitás ügyével, egyedül a "Populaire",ame|r élénk Összeköttetó.tart feni a magvar emigránsokkal, valamint a "Petit Blue" próbálják a dolgrt fonákul beállítani, mintha a hamisítás mar