Lapszemle, 1927. november

1927-11-30 [1332]

cimü cikkében a Tribuna /28/ budapesti levelezője a budapesti baloldali lapok nyomán ismerteti a numerus claususról szóló javaslatot s azt mondja, hogy a liberális ellenzék éles állásfoglalása a módosított javaslattal szemben bizonyítéka a magyar kormány liberáliB gondolkodás á^nak. Az ügyvédi numerus claususról készülő javaslat saerinte pontosan meg fogja, állapítani a zsidó ügyvédek számát* A kereskedelmi iskolákon szintén korlátozva lesz a zsidótanulók száma ós a zsidófiu iparosinasnak 3em lesz felvehető* Ltost történnek előkészületek a magántisztviselők összeírására és ha valamely vállalatnál több zsidó van alkalmazva mint keresztény, akkor a fölös számú zsidókat el kell bocsájtani és helyükbe keresztény ehet kell alkalmazni. Hasonló harc folyik a református egyházak hivei ellen is. Az ultranacionalista keresztény körök nemcsak a zsidó, hanem a lutheránus és még in« kább a református veszedelemről beszélnek* Mindennek okát a cikkiró abban látja, hogy az életfeltételek mai Magyarországban nagyon súlyosait ós a konkurrencia mindenütt nagy. A keresztény körök most az állam segítségével le akarják törni a zsidóság gazdasági erejét,mert a kereskedelem és az ipar erősen a zsidók befolyása alatt van

e C

zornin, gróf Amerikában cimmel a Gvehla-párti Yenkov /29/ megemlékezik Gzernin Ottokár gróf volt osztrák-magyar kiilügyminister amerikai utazásáról és azt mondja, hogy Czemin taktikája átlátszó; diszkreditálni akarja Amerikában az osztrák-magyar monarchia romjain keletkezett államokat. Hogy Czernin milyen szolgálatokat tett a nemzetek békés együttélésnek,nyilvánvaló abból a nyilatkozatából, amelyet 1918, tavaszán tett a román küldöttek előtt, A román küldöttek ugyanis panaszkodtak a súlyos feltételekre, mire Gzernin kijelentette, hogy ez semmi ahhoz, ami az antant szövetségeseire és Csehországra vár. ORSZÁGOK rrvíiTín /«