Lapszemle, 1927. november

1927-11-29 [1332]

lesz, mig ^enf olyasvalamit produkál, ami a háborút abszolúte }ehá.etket lenné teszi. Nem lehet ezeket a szerződéseket fenntartani, még/generáción keresztül, anélkül, hogy ujabb háború ne. törne ki. Lloyd George a canterburyi pót választás liberális jelöltje érdekében mondott beszédében szintén a közeli háború lehetőségéről beszólt és kimutatta, hogy ma 10 millió ember van háborús készenlétben Európában. S a mai ágyuk nemcsak számban ás kaliberben, de romboló erében messze tul&aladják az azelőttieket. %ósz Európa az ördög katlanjában forr, pedig ha újból ki fog tömi a háború, meg fog rokkanni az emberiség ebben a viharban. Bratianu utolsó interjúja Magyarországról és a határok revíziójáról. - A "Pester Lloyd" röviden megemlíti, a "Magyarország" részletesen ismerteti Bratianu Jonelnek már betegsége alatt a "Sunday Times" balkáni tudósítójával folytatott beszélgetését, amelynek során Bratianu kitért a román agrártörvénynek végrehajtásának és a magyar-román birtokperek kérdésére is s azt hangoztatta, hogy Románia igen nagy súlyt helyez arra, hogy az agrárt örvény eket teljesen pártatlanul hajtsa végre, egyformán Románia minden lakosa irányában, legyenek akár bennr szülött románok, akár magyarok, vagy németek. Bratianu szerint a román nemesek éppen olyan elégedetlenek mint a magyar mágnások, viszont a magyar parasztnép éppen olyan megelégedett, mint a román s azt az állítást kockáztatja meg, hogy a román területeken lakó magyarok hazafiasság dolgában vetekednek a románokkal* Majd a reviziura vonatkozólag igy folytatja*"A magyar"impulzív faj", amellyel könnyen el lehet hitetni, hogy más országikért volt kénytelen háborút folytatni, csak hogy a magyar határokat ki lehessen tágítani* de azok, akik a magyarokkal ezt elhitetik, ezáltal ^Európa békéjét veszélyeztetik. Kellene, hogy legyei bennülf annyi becsület, mikor amellett agitálnak, hogy Kománia testéből a magyarok számára román területeket hasítsanak ki, nyíltan meg-