Lapszemle, 1927. november

1927-11-28 [1332]

kormány tűrése vagy támogatása mellett valő eljárása által fait accompli-t akarnak teremteni Litvániában, miáltal egy uj kormány létesítésével Litván-és Lengyelország között valami Unio-féle keletkeznék. Remélhetőleg jogosulatlanoknak bizonyulnak ezek az aggályok. A Lengyel" ország és Litvánia közötti feszültség egyébként nem csak az orosz ka" binetben való tanácskozás tárgyát képezte , hanem hónapok óta más orszagok kabinetjeit is- foglalkoztatta, Németország állása ezekben a kérdésekben adva van. Németország nem párthíve a litván kormánynak, a mellyel önmaga a memeli kérdések tekintetében ismételten állt viszály" tan, sőt kényszeritve látta magát a Népszövetséget felszólítani e kér* dések elintézésére. Az összes kérdések számára, amelyek Litvánia és Lengyelország között az iskolaügy vagy a még fennálló hadiállapot terén léteznek, Németország számára még ez egy a Litwinow és Stresemann között való raegbeszélésről szóló kommünikében i s kife je zésre jutott, csupán a két ország között való békés viszony helyreállításának ált a" lános érdeke létezik. Ennek a feladatnak fogja magát szertelni Német" ország abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az európai békét veszélyeztető mindennemű feszültség megakadályozása olyan feladat, amely nek a Népszövetségi Tanácsban mértékadó hatalmaknak egyöntetűen ós határozottsággal kellene magukat szeafcőlniök* Hogy Szovjet Oroszország ugyanezen az állásponton áll, az ezen egyöntetűség erősítéseként könyvelendő el. Ha azonban még e pillánkban sem történne megkönnyebbülés a Lengyelország és Litvánia közötti feszültségben, akkor még ez sem adna serikinek jogot arra, hogy Litvánia szuvrónitásóhoz hozzányúljon, amelynek fenntartása minden tekintetben az európai béke érdekében szükséges, • A Lengyelországhoz intézett és a E avas-ügynökség utján közzétett szovjet-jegyzékről a "Tagi.Rundschau" /S7-554/ azt tartja, hogy a jegyzék udvarias és békés , azonban igen határozott. Sgy bérli-