Lapszemle, 1927. november

1927-11-28 [1332]

1-J.aoDonald élesen támadta a házban a kormány/ és Chamberlain külpolitikáját, amely Angliát a háború felé vezeti és főleg hibáztatta a kormányt, hogy nem törekedett komoly megegyezésre Amerikával a leszerelés kérdésében, Chamberlain válaszában kitéroleg felelt és elhárított magáról minden felelős séget a genfi leszerelési tárgyalások kudarca miatt. Kiemeli, hogy Anglia nem haj Inadó több kötelezettséget vallani az eddigiekéa tul, tekintve, hogy ebbe a gyarmatok sem mennének bele. Különben is sze,zódésekkel és pap ir biztosítékokkal nem lehet a béke ügyét szolgálni. As ellenzéki szónok,, Kenworthy, beszéde közben a lámpák kialudtak, amit a Times 25 felhasznál cimül "Sötétség és világosság" kiemelve, hogy az ellenzék homályos, támadásaira Chamberlain igen világosan fejtegette külpolitikáját és kimutatta, hogy a kormány nem felelős a genfi leszerelési kudarcért, MaoDonald kívánta a döntőbírósági szerződés opcionális szakaszának elfogadását, amely végsó' fórumnak Hágát mondja és a protokollum ércekében bőszéit. Chamberlain egyik leghatásosabb beszédét mondta erre rámutatga, hogy papirostervezeteknek nem vetheti magát alá Anglia . Lloyd George és a munkáspárti támadók csak nehezítik a béke ügyét, mikor a békeszerződések revízióját követelik. MacDonald, Lloyd George és mások kampányai csak arra szolgálhatnak, hogy külföldön csölg kentik a bizalmat Angliával szembein amely bizonytalanabbá teszi a helyzetet, a legjobb talaj a háoorura. Az ily pártpolitikai agitációk csak árthatnak az ország létérdekeinek. - A Daily Telegraph ó6 szerint a kormány érdemei a béke politikában oly nagyok, hogy ellenfelei kénytelenek azt harai san beállítani. Chamberlain ügyesen védte meg a támadások ellen politikáját. Ma az angol küldöttek közt sok volt a tengerész, Amerika is több tengerészt küldött, 4aint külpolitikust. Páratlan ügyességgel tette tönkre Chamberlain a protokollum védőinek érveit. Kiemeli, hogy igen könnyű papirokmányok elfogadásával békés külső látszatát teremteni, amint Bismarck is annak tünt föl, noha emsi távira".a volt a francia-német háború oka. A kormány érdemei nagyok, ha Hosszúira és Locrarnóra gondolunk

% amelyek neki köszönhetők. -