Lapszemle, 1927. november

1927-11-26 [1332]

A Standé /^6/ ismerteti Renner dr. képviselőnek a Nemzeti Tanács pénzügyi éa költségvetési bizottságában mondott beszédét,melyben a Bécsben működő szövetségközi katonai ellenőrző bizottság visszahívását követelte s többek között olyanokat is mondott, hogy Magyarország a levente-formációk révén szomszédait fenyegeti. Renner *a régi dualisztikus utópia* ellen fordult beszéde további folyamán s szóvátette a Burgenlandoan észlelhető állítólagos"magyar üzelmeket* is,melyeknek véget keli vetni* Kienböck dr. pénzügyminiszter a *London General Press* bócai képviselője előtt,mint a íresse /25/ jelentig optimisztiku3an nyilatkozott Ausztria gazdasági és pénzügyi helyzetéről.Ugyancsak a Presse /25/ a vontatottan haladó osztrák-jugoszláv kereskedelmi tárgyalásokat azzal magyarázza^ hogy Magyarország ós Jugoszlávia közt talán megegyezés létesült az osztrákokkal való kereskedelmi tárgyalások során tanúsítandó magatartást illetőleg. Külügyek. Az összes lapok kimerítő tudósításokat közölnek Bratianu haláláról.A lapok ennek az eseménynek várható következményeivel foglalkoanak.Az Arbeiter Ztg. /;?ö/ azt irja,hogy Bratianu az irredentista Magyarország ellen küzdő kisantantnak nagy támasza volt, de az 6 szuronyai véget vetettek a magyar forradalomnak s lehetővé tették az ellenforradalmi Magyarország kialakulását,, Ilyen értelemben tollát Bratianu *a magyar szabadság* hóhéra volt. Az Arbeite^ Ztg. bizonyosra veszi, feogy Románia nemsokára martaléka lesz a polgári elemek forradalmának. A Presse /35/ megállapítj a* hogy a belpolitikai ellentétek Romániában a végletekig kiéleződtek. A lap Románia urának nevezi Bratianut,ki a legválságosabb időben távozott az élők sorából. A Presse as-iki számában Mitilineu bécsi román követ azt mondja, hogy Bratianu a legnagyobb rokonszenvvel viseltetett Ausztria iránt s különösen nagy tisztelője volt Seipel kancellárnak, A lap párisi levelezője jelenti,hogy a francia fővárosban komolyan számolnak azzal a lehetőséggel, hogy Ro0 t. f