Lapszemle, 1927. november

1927-11-25 [1332]

Achmed Zogu albán királyságáról & mai lapok közlik a párisi keltezésű Wolff-jelentést, amely szerint a "^etit Párisién" athéni jelentése ugy szól, hogy Achmed Zogu Mussolini támogatásával november 28-án Albánia királyává kiáltatja ki magát. A francia-dél szláv szerződóst a mai lapokban megjelent Avalajelentés szerint a skupstina egyhangúén tudomásul vette, A francia-dói szláv szerződésnek Olaszországra való hatását a "Pester Lloyd" mai vezércikkében Benedetto Cirmeni tovább fejtegeti s rámutat, hogy a szerződés aláirása után a jugoszláv közvéleményben mindjárt megnyilatkozott az Itálie-el lenes hangulat. A szerződés tehát nem tekinthető a béke eszközének és egy balkáni Locarno -politika kezdetének. A szerződés aláirása után szerb részről rögtön egy aj vasaid vonal tervét kezdték emlegetni, amely stratégiai, célokat szolgál s azen a minisztertanácson; <melyen a Krajlsvo-Ifeska-Kotóbska-MitrovicKragujevác-Kral jevo vasutvonalak ópitósi tervét és költségvetését megállapították maga a király is résztvett. Hogy ez a határozat négy nappal,a szerződés aláirása után történt, Itália figyelmét nem kerülte el Az Albánia elleni készülődés pedig agyért el mü a* Itália ellen való fenekedóssel. líajd rámutat, hogy Briand bizonyára komolyan hangoztatja a Balkán-Locamo-politikát, de hogy a francia-jugoszláv szerződés mint Angliában hiszik, útját egyengetné ennek, nem valószinü. A szerződés egy utolsó láncszeme a francia katonai kapcsolatoknak, amelyek távolról sem a békét szolgálják. Rámutat Clemenceau emlékezetes kijelentésére, hogy a szerződések, melyeket kötöttek, inkább a háberntvamak hivatva «16kószit«ii. Franciaország, hogy a gazdasági, katonai; financiális atafes qoót stabilizálja katenailag szövetkezik és a fegyverkezéseket pénzeli; rámutat a cikKró a belga-lengyel, majd a csehszlovák szövetségekre, amelyeket most a jugoszláv-francia szerződéssel tetőzött be. Rámutat, hogy a locarnoi politika késlekedése az orosz követ