Lapszemle, 1927. október
1927-10-24 [1331]
al álmatlan kod ik neki a családi agyéival, kikiáltatja a köztársaságot» " Nem volna ez rossz megoldás t irja az Oeuvre* csakhogy ha ezt a köztársaságot Bratianuék csinálnák meg, mindjárt el is sikkasztanák a köztársaságot magát, M A Journal 21« rövid hirében azt kérdezi,hogy vájjon Carol sorsa uj irányt vesz? Az a hir terjedt el,hogy szakított Lupescunával, s lehetséges,hogy ezzel a lépéssel Carol sorsa uj irányba terelőd: Az Ere Nouvelle 22«. ép ellenkező értelemben ir s s meg* állapitja,hogy a szóbeszédekkel szemben tény csak az,hogy a Bratianu kormány nem mutat hajlandóságot Carol visszahívására, a párisi román követség is megcáfolta a Carollal kapcsoltos híreket,s ho^y a Maniu-féle parazstpárt és a Brat„kormány közelednek egymáshoz,s e pártbán igen nagy azok száma,akik nem óhajtják Carol visszahívását, A Figaro 23,-ben Simon Arbellot folytatja a latin saitókongressus utóhangjakép románbarát agitációját* fízuttal arról a fontos szolgálatokról ir,amelyet Románia tesz a nyugati civilizációnak a bolsevizmus elleni küzdelemben, Moszkva f Jleg Bessarábiának Romániához való önkéntes visszacsatlakozá,sa óta minden módon megpróbálta a bolsevizraust Romániában terjeszteni,s e célból szította egyrósz a szocialista másrészt az antisemita mozgalmakat, amelyek megbuktak a kormány éberségén és ügyességén, sót a zsidók a választásokon szövetkeztek a Bratianu-párttal« A román agrárreform maga békés forradalom volt,amelynek párja nincs sehol, s bátran elmondható, hogy ez a reform vóflte meg Romániát a bolsevizmustól, A Journal 22.-ben Maurice de Waleffe áradozik a románok francia-imádatáról, s azt irja,hogy ugy fordglnak a románok Franciaország felé,mint a napraforgók a Nap felé,. 2p ezért nyugialanitja a román államférfiakat az,hogy vájjon a francia nap nincs-e leáldozóban, Baatianu ministerelnök kijelentette '.Valeffenek,hogy a f Latal népek számára ma csak két orientáció lehetséges"vagy a francia,vagy a nómet 0 Románia ma Franciaország felé orientálód i ir ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
