Lapszemle, 1927. október

1927-10-24 [1331]

Lord Sydenham a magyar kérdésről. - * "Pester ^loyd" vaaáma pi vezető helyén közli Lord Sydenham cikkét, amelyben rámutat, hogy a Népszövetség legutóbbi genfi ülése keserves csalódást okozott a magyarságnak a magyar-román birtokperek ügyében hozott halasztó határozatával, majd ismerteti a magyar és a román álláspontot és rámutat, hogy a Népszövetség ismét képtelen volt határozatot hozni, mintegy saját hatalmában kételkedve, s mindjobban bebizonyosodik, hogy a Népszövetség képtelen azokat a feladatokat teljesiteni, amelyek megoldására létestült. Rámutat a danzigi kérdés és a georgiai köztársaságnak a Szovjet által való legyilkolásának esetére, amikor a Népszövetségiek egyetlen szava sem volt, nem hogy itákezni tudott volna. Hangoz tatja, hogy az ilyen tapasztaltok a magyar nép szemében igen ominózusnak láttatják a jövőt,, pedig azzal számot kell vetnie Burópának, hogy a wilsoni önrendelkezési elmélet dinamitjával, amikor szétrobbantották az Osztrák-Magyar Monarchiát az angolszász és a normánd államalakulással egyidős Bagyarorszagot is csonka darabokra bontották s a gazdaságilag és kulturailag felboritott Középeurópában mindent raegoldJcatlanul hagytak,mert a nemzeti, faji és kulturkövetelmónyek figyelmen kivül hagyásával a békeszerződések diktálói azt hitték, hogy eJgendő határvonalakat húzni a térképen* Ez a chaotikus állapot igy nem maradhat és kétségtelen, hogy elsősorban a trianoni béke roppant igazságtalanságában legkorábban orvosolandó. Az elhibázott lépéseket, amelyek tudatlanságból fakadtak, jóvá kell tenni.Alig kétséges, hogy a Népszövetségben Németország előbb-utóbb felveti a revizió kérdését ós akkor a trianoni határok reviziója elől kitárni sem lehet. Lord Sydenham azonban nem bizik abban, hogy a Nópezövétség elég állambölcsességgel rendelkezik a történt igazságtalanságok orvoslására és a maga részéről a legalkalmasabb