Lapszemle, 1927. október

1927-10-22 [1331]

György gróf és Willer József felkeresték Bratianu miniszterelnököt és Duea belügyminisztert, kikkel különböző magyar sérelmeket tanácskoztak meg. Hogy milyen konkrét eredménnyel járt a tanácskozás, arról nem szól a jelentés, de hangsúlyozza, hogy különösen Duca tanusitott megértést. A konkordátum kérdését eleveníti fel a Cuvantul 20, még pedig olyan formában, hogy vádat emel a magyar katolikusok ellen, hogy közvet­lenül most a parlamenti ülésszak megnyitása előtt a vallásügyi törvény­javaslat tárgyalásának megakadályozása végett különböző információkkal látták el a Szentszéket, mely igy megint a konkordátum ellen fordult. Az erdélyi rom, kat. Státus ezővi nagygyűlése megkezdődött. Az líllenzék 22 még csak a megnyitó ünnepségről és ezzel kapcsolatban Majláth püspök beszédéről számol be. A beszédben a püspök igen szüksé­gesnek jelezte, hogy a kisebbségi tanszemélyzet tanuljon meg teljesen jól románul, nehogy a hanyagsága miatt érjék vexaturák aztán magukat a kisebbségi iskolákat. A kisebbségi iskolák nyilvánossági jog a kérdésében a közokta­tásügyi minisztériumban működő Consiliul Permanent elvi jelentő: égü döntést hozott az SUenzék /21/ és Temesvári Hirlap /20/szerint. Ki­mondotta, hogy ezentúl nem lehet egy egyszerű feljelentés alapján meg­fosztani egy kisebbségi iskolát a nyi Ivaros sági jogától, miként eddig' szokásban volt, hanem az érdekelt felet is meg kell hallgafrii és ilyen kétoldalú eljárás alapján csak a vád bebizonyult esetében van helye a jogmegvonásnak. Jfola jdon jo g i pe r m a g yar fe lekezeti iskolák ellqa«A székely­földön, különösen as északi részekben , többnyire crak katholikus fele­kezeti iskolák működnek, még pedig már ősidők 4ta. Még a magyar uralom alatt az jött szokásba, hogy e felekezeti iskoBík pénzalapját egysze** rüség okiból a községi elöljáróság kezelte, de minden más pénztől min­dig elkülönülten. Most aztán román részről Ditró község katholikus e« Atk»S LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom