Lapszemle, 1927. október

1927-10-19 [1331]

kul tusa törvényre, de anélkül, hogy a kisebbségi egyházakkal csak foglalkozna is. Az iskolai és általános kul türk érdeseket tárgyaló" részbél is kimaradtak a kisebbségi oktatásra vonatkozólag a szokásos és biztató frázisok. Sőt erősen szembeötlő,hogy teljességgel kimaradt a trónbessédből az éppen kormánykörök részéről annyit hangoztatott kisebbségi törvény. A Temesvári hirlap 18-nak is különösen az tűnik fel,hogy a trónbeszéd egyetlen szóval sem emlékszik meg azon kisebbségi jellegű törvényekről, amelyeket a jelenleg koraányzó liberális párt részéről, amikor mág ellenzéken volt, annyiszor hangoztattak. A lap kérdést is intézett egy név szerint meg nm nevezett liberálispárti korifeushoz, hogy mi ennek az oka>akitől azonban azt a furcsa felvilágosítást nyerte, hogy a Bratiemu-kormány az alkotmány-törvény alapján áll,már pedig az alkotmánytörvény kimaritőén intézkedik minden tekintetben a kisebbségekről, vagyis egyáltalán nincsen szükség most ujabb törvényes szabályozás ok ra, Bihar-megye román közállapotairól igen éles birálatot mondott a megye tanácsának gyűlésén a nemzeti parasztpárti h'zár Aurél a Keleti Újság 19 ás -Nagyvárad 18 szerint. Beszédében mindenekelőtt sürgette a határmenti cenzúra és ostromállapot rr.egszüntetését. Üvegre a hsdizóna fenntartása ma már nem lehet érdeke a román államnak,Románia a békét ntfr rég megkötötte, tehát tűrhet étlen, hogy a hiharmegyei polgároknak a kolozsvári hadbíróság eié kelljen állniók felmerülő peres ügyeikben. Vagy iait51 fél Románia ? A bihari nápkisahbségi polgár nem olyan jő, mint a kolozsvári vagy más ? A hadiállapot fenntartása különben is egyenesen beleütközik az aikétmánytörvénybe. Súlyos lidércként nehezedik Biharmegye lakosságára a csendőrség is.A csenderségtől ma mindenki fél.dár pedig a zsmoörszurony által elnémított fájdalom a legrosszabb tanácsadó; Siralmas Sihar vármegye gazdasági hely-