Lapszemle, 1927. október

1927-10-18 [1331]

goi, tuoBiUftBM ma ionaaj-iaan Biztosítsa a kozOp- 03 dOlamenkai áll* mokat arról, hagy az H^r.-sállantknak nincsenek imperiaiisztikua, vagy bárminő máa, a szomazé dallamok szabadsága és függetlensége ellen irányúié szándékai, Az angol kormánynak Genfben széba került ama szándékát, hegy egy angol-amerikai döntőbírósági egyezményt hozzon létre, a "ChyTribune" /28/ örömmel üdvözli, kiemelTe, hegy egy ilyen egyezmény semmiféle nehézségbe nem ütközhetik két elyan nemzet kőzött, melynek standardja, gondolkodási módja, háborúellenes tendenciája és a világpolitikában valé érdeke a zenes. Két ilyen nemzet között, a "Tribüné" szerint, az arbitrácié könnyebben fog érvényesülni mint bármilyen más nemzetek között, és Habár egy háború kettőjük között nem elyan elképzelhetetlen, mint általában gondolják - sőt éppen azért, mert nem lehetetlen, nagyon kivánates volna a döntőbírósági egyezmény. Amerika és Anglia, irja a •Tribüné", tegyék őszinte mérlegelés tárgyává az összes arbitrácié alá eshető lehetőségeket ás azután lépjenek szerződésre. A "Tribüné" azonban szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a venatkezé tárgyalásokon Amerikát elyan embernek kell képviselni, aki az amerikai érdekeket nem fogja szem elől téveszteni, és baráti buzgóságában azokat feláldozni. Annál is inkább, mert Amerika pacifista hajlamainál fogva könnyen rávehető az áldozatokra. Vannak azután 7

" Amerikának elyan érdekei is, irja a "Tribüné", mint pl.a Monree-pelitika, a bevándorlási politika és a csatorna védelmi intézkedései, melyeket az amerikai nemzet semmiesetre sem rendelné alá egy arbitráciénak. A "Tribüné" feltételezi, hegy ezeftel a korlátozásokkal Anglia rokonszenvezni f eg. Ha nem. akker a "Tribuae" szsint minden tárgyalás kárbaveszett fáradtság volna. A france-amerikai vámkentreverziá a lapokat egyre foglalkoztatja. Az utelsé francia jegyzéknek kon szil ián sabb hangjából a "Monitor" A/ azt a reménységet meri ti, hegy végül sikerülni feg az ellentétek elsimítása. A lap kiemeli, hegy Amerikának az egyenlő elbánásról