Lapszemle, 1927. október
1927-10-14 [1331]
zül Olaszerszág határozottam arra törekszik,hogy az ügy a Népszövetség elé kerüljön. A Treue feltűnő helyem ismerteti az Ücho de Paris nyomóm azt a feltűnést kelté hirt, hogy Boria bolgár cár olaszországi látogatása a macadom merényletekk el hozható összefüggéssé• A francia lap szerint Olaazország axpanziv politikája folytán a bolgárok Olass országiam látják legerősebb szövetségesüket Szerbia allen.-A macedei kérdéssel foglalkozik vezetéhelyen a Politika /&/is- Szerinte macedón kórdéa nlnes, as a világháború, befejeztével már megoldást nyert a as Középeuropa véleménye is* A lap szerint a sorozatoa mosó ny le tok lokális jellegűek* A macedón kérdés a világháború után tehát nem képezheti diplomáciai vita tárgyát.tízzel a megállapítáaával a lap tompítani akarja a macedón mozgalmak élét éa a függetlenségre való macedón törekvést.Az ola3Z sajtónak a kérdéssel szemben elfoglalt álláspontjáról a lap arra következtet,hogy Muasolini éa Burev között igen szoros kapcsolat áll fenn. Mussolini sikra száll a nem létez© macedón kisebbség jogaiért, megfeledkezik azonban as olaszországi azlávság elnyomatásáról. As egész macdton mozgalom a Politika szerint a macedón forradalmi szervezet létjogosultságát skarja bebizonyítani, amit valaki anyagilag támogat.- A Národni Tálcám Radica nyilatkozik a aacedon mozgalomról éa Bulgáriának Szerbiához való viszonyárél a közta éa Pribicaevics között lefolytatott beszélgetés alkalmából.A két politikus a merényletek dacára is szükségesnek tartja a Bulgáriához való közeledést. Slitóli éa helyteleníti, hogy Belgrádban a hivatalos Bnlgáriát akarják felelősségre ' vonni a merényi etekért, holott bebizonyitottaak látszik,hegy a .aozgalom mögött egy hamsaik /Olaszország ?/ áll, akinek érdeke,hogy a szomszédos két szláv állam között minél feszültebb legyen a viszony.
