Lapszemle, 1927. október

1927-10-12 [1331]

foglalkozik s mindenekelőtt haggsulyozza,hogy a legnagyobb fentartással kell a konfliktusról szóló külföldi híradásokat fogadni,amelyek ultimátumról s szakitásról szólnak, §p ellenkezőleg, a szófiai bolgár követ Buroffal igen barátságos hangon tárgyalt s remélhető,hogy mindkét kormány, w megszivlelve a barátságos nagyhatalmak óvatosságot ós mérsékletet ajánló tanácsait, békés szellemben oldják meg a helyzetet. Az ügy valóban oly komoly,hogy minden jóakaratnak a békés rendezésre kell irányulnia.érthető, hogy a macedón bandák legutóbbi merényletei élénk izgalmat keltettek Jugoszláviában, s hogy a szerb közvélemény Szerbia elleni kampánynak tekinti e bandák tevékenységét. Csak az a kérdés,, hogy ki bátorítja fel a bandákat ujabb merényletekre, honnan kapják a bandák anyagi eszközeiket ahhoz,hogy épen akkor kezdjenek ujabb munkába,mikor minden erőfeszítés a Balkánon arra törekszik,hogy békés atmoszféra teremtődjék? Belgrádban magában is világosan érzik,hogy a bolgár kormánynak közvetlen felelőssége nincs a komitácsi merényletekben

. A bolgár kormány bizonyosan nem támogatja,sem nyíltan,sem titokban a macedón forradalmárokat,mert erre pénze sincs, de ereje sincs ahhoz,hogy bármelyik szomszédiával konfliktust kezdjen. 3őt: az is kérdéses,hogy vájjon az ujabb merényletek elkövetői valóban a macedón forradalmi komitétói függnek-e s nem - e közönséges,mindenre kész kalandorok,akik a legaljasabb célok szolgálatára is kaphatók? A helyzetet külső az teszi súlyossá,hogy a Balkánon különböző érdekek küzdenek egymással, a emiatt a balkáni népek közötti bizalmatlanságok, gyűlölködések állandóan ébren tartatnak,ahelyett,hogy e népek közelednének egymáshoz,mint azt érdekeik megkövetelnókc Az olasz-szerb feszültség Albánia miatt, az albánszerb konfliktusj s azok a híresztelések,melyek szerint kísérletek történ tek oly irányban.hogy Bulgáriát, Ka,yarországgal együtt, nyíltan szerbel lenes politikába vonják be

, olyan atmoszférát teremtettek Európa e rószéb