Lapszemle, 1927. október

1927-10-11 [1331]

Külpolitika, Dwight Morrow a Morgan-bankház tagjának mexikói nagykövetté történt kinevezése még mindig élénken foglalkoztatja a lapokat. A "Monitor" /2& annak a reméljenek ad kifejezést, hogy az fordulatot jelent Amerikának abban a tendenciájában* hogy a nagy vagyoni emberek távol tartják magukat a közpályáktól. Rámutat, hogy Amerika nem követte Anglia ós Franciaország példáját, ahol a felsóbb tizezrek hivatásuknak tekintik a politikai és diplomáciai pályaton/^'^Mosen Angliában, ahol 19D ig a parlaraati képviselők egyáltalán nem kaptak fizetést, ós most is csak minimális stipendiumot élveznek. Ezzel szemben az %y.-Államokban kevés kivétellel az emberek csak kongresszusi tevékenységük révén jutnak hirnévhez. A diplomáciai kinevezéseket még rövid idővel ezelőtt az ille tár vagyoni státusa döntötte el, ós biztosra lehetett venni, hogy egy-egy választási kampányuitán. azok kerültek a legelőkelőbb diplomáciai állásokba, akik a legjobban gyarapították a győztes párt pénzalap ját. Es a rendszer azonban szerencsére megszűnt, irja a "Monitor", és Dwight Morrow kinevezése nem tartozik ebbe a keretbe. A londoni vagy párisi fényes állások helyett Morrow a nagy fontosságú, de fénytelen ós háládatlan mexikói követséget vállalja, és áldoz atkóazségóvei példát statu* ál arra, hogy a nagy vagyonnak kötelességei vannak a közélettel szembei Az európai nemzetek között létrejött kereskedelmi egyezményekkel foglalkozva a "Monitor" /Zb/ rámutat, hogy azok Amerika érdekeit is szolgálják, amennyiben a tőlük válható gazdasági fellendülés , piacokat fog teremteni az amerikai exportáruk számára. Amerikának tehát érdekében van, hogy amaga részéről hozzájáruljon a vámkorlátok lebontásához. Az ukrán szeparatizmus kilátástalan voltát állapitja meg :a