Lapszemle, 1927. október

1927-10-25 [1331]

mondhat ó f el. A kamara felszólította a feleket, hogy szombat délután 4 óráig nyilatkozzanak a döntés fölött. A Munkaadók Szövetsége a dön" tést elvetette, ellenben a Munkavállalók Szövetsége elfogadta a döntést és egyben kérte a döntés kötelezővé tételét. A birodalmi munkaügyi mi* niszterium a munkások kérelmét teljesítette és a döntést kötelezőnek mondotta ki. A "lagl.Kundschau" /23-496/ vezércikkében kifejti, hogy a sztrájk nyugodt mederben folyt le és hogy ugylátszik, elmúlt az az idő, amikor a kommunisták mindennemű munkabeszüntetést éppen a barnaszén-területen használhattak ki zavargások rendezésére. A munka szünetelése alatt a szüksógmunkálatokat azokon a helyeken, ahol ezeknek teljesítését a munkások megtagadták, a munkavédelmi intézmény /leennische Nothilfe/ látta el. A munkavédelmi intézmény akcióba lépését, amely csak hatósági megkeresésre történhetik, a birodalmi bel ügymini szterium 1920. február 2.-i rendelete szabályozza* A szocialista "Reini sche Zeitung" nyomán több berlini lap azt állította, hogy Westarp gróf keresztülvitte, hogy Hindenburg birodalmi elnök tarmenbergi beszéde élesebb szövegezést nyerjen, mint amilyent a külügyminiszter kivan, és hogy ennélfogva Stresemann a nacionalista szellemű szövegről csak a sajtóból értesült. A német nemzeti birodalmi gyűlési sajtóiroda a "Tagi.Rundschau" /23»496/ szerint ezt az állítást légbőlkapottnak mondja, mert Westarp gróf nem vett részt a tanneríbergi beszéd megszövegezésében és arról csak akkor szerzett tudomást, amikor a beszédet a tannenbergi ünnepeljen a birodalmi elnök szájából hallotta. A birodalmi kormány a Kabinet társadalmi kötelezettségeinek korlátozását határozta el. Mint a lapok jelentik, a kormány a minap a közeledő téli hónapokban rendezendő társadalmi ünnepségeken valé részvételének kezdésével foglalkozván, arra az egyöntetű felfogásra jutott,