Lapszemle, 1927. október

1927-10-25 [1331]

Magyarország. Utódállamok

»w Az 1918c-i cseh-szlovák területi követelések " cim alatt közli a Temps 22. Bartha Albert volt magyar hadügymin is temek a 8 Órai Újságban megjelent ny i lat falazat át, melyben elmondja, hogy Vix alezredes 1918-ban egy Pozsonytól északra húzódó demarkációs vonalat jelöltm ki,kijelentve, hogy .ezt a területet követelik a csehek.A tót vezérek akkor nem is gondol tak magyar területeknek Csehországhoz csatolására, Hodzsa,Juriga,Bulissa ós mások egy memorandumban csupán autonómiát követeltek a tőtság számára a magyar kormánytól,, területi kérdésekről szó sem volt, csak 2-3 ezredbei a tót szolgálati nyelv bevezetését kérték*A tárgyalások akkor szakadtak i meg,mikor Jászi Oszkár kijelentette,hogy 5 keleti Svájcot akar csinálni Magyarországbó1, " A trianoni szerződés reviziójáórt folytatott magyar kampány" cim alatt a Journal des Débats 23. közli Hodzsa Milán M

helyrei

D

azitó nyilatkozatát" , melyben azt állitja,hogy Bethlen ministerelnök azon kijelentése,hogy Hodzsával tárgyal ások folytak a határkérdésről a Károlyi kormái alatt, valótlanak. Hodzsa csak demarkációs vonalról tárgyalt.- &zt a nyilatkozatot a Havas-ügynökéég közli.- Hodzsa ezenkivül nyilatkozott a sajtó számára is, s nagyon sajnálta,mondotta, Bethlen gróf legutóbbi lópásét, amely a magyar népet veszélyes irányba terelheti,mert a most megke2 dett vállalkozás kudarca biztos*A cseh-szlovák nép szerinte sajnálja,hogj a már meglevő tényeket újra diskusszió tárgyává teszik ép akkor,amikor a magyar cseh viszony már javulni keidett^A határkórdóst a lehető legméltányosabban oldották meg.Közép-Európt.ban a határokat nem lehet csupán a néj rajzi szempontok figyelembevételével meghúznite hát az egyetlen amit tenni lehetett

s az volt,hogy a kisebbségek jogait garantálták. Igaz,hogy a kisebbségi egyezményt máskép értelmezi Magyarország,mint Csehország=De n

aa

, n i . nyithattak, a k§zigazffa**4 ~seh ozlovákiában a magvarok iaj^r*^