Lapszemle, 1927. október

1927-10-25 [1331]

ügyminiszter a világhirü nemzetközi jogtekintóly vasárnap délelőtt a Magyar Jogászegylet ós az Internationale Law Association magyar csoportjának együttes ülésén előadást tartott "Volkerrecht tzid Fremdenrecht" cimen. Dr.Simons a népjogok ós idegenjogok fejlődósének törtenetét ismertetve, részletesen foglalkozott a békeszerződések jogi hatásaival, majd a magyar-román agrárpörök ügyében a következő nagyjelen- | tőségü ki jelenté síket tette j Utalva arra, hogy a hágai biróság Hl. határozata Pelsősziléziát illetően kimondotta, hogy a szerzett jogokat el kell ismerni ós kisajátítani csak megfelelő kárpótlás ellenében szabad. Rámutat, hogy a magyar-román vita dolgában a helyzet alapjában véve ugyanaz, mint a német-lengyel vonatkozásban s Apponyi Albert grófnak nagyszerű genfi beszéde ezt a pört kétségkivül a német-lengyel vitánál nagyobb jelentőségre emelte. Itt nemcsak az a kérdés vetődik fel • vájjon egy állam kivonhatja-e magát nemzetközi jogi kötelezettségei aldl, azáltal, hogy a readelkezéseket, amelyeket a nemzetközi jog értelmében idegenekkel szemben meg kellene tartania* nóg saját állampolgáraival szemben' sem tartja meg£ Ezt a kérdést a hágai' biróság tagadóan intézte el, mi következik tehát ebből? Amennyiben az idegenek kedvezőbb kezelését a nemzetközi jog lehetővé teszi, az államnak ép: pen ugy védeni kell őket, mint a saját állampolgárait. Ez óv augusztus havában a nemzetközi jog egyesületének közgyűlése Lausanneban ilyen értelemben foglalt állást. De még ennél is fontosabbnak látszik, egy másik kérdés, mondja flar.Simoné ós ez pedig az, vájjon a Népszövetségi Tanácsnak, vagy egy általa kirendelt bizottságiak szabad-e megkísérelni, hogy oly nemzetközi elveket fogadtasson el a Tanács tagjai által,amely elek az ugyancsak a Tanács által megáll api tott, vagy a békeszerződések-