Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-23 [1330]

ez a háború már békében ia folyt s ennek a szomorú következménye volt a háború előtti erős mqgyar kivándorlás. Figyelnünk kell tehát NémetoJószág lépéseit^ merre és meddig megy előre s hogyan lóp át a mi existenci ánkon keresztül a Balkánra.^ A budapesti barlangkutató kongresszuson résztvett osztrák barlangkutatók Magyarországot támadó propagandafüzeteket terjesztettek^' irja felháborodva a "Budapesti Hirlap". A propaganda fűz etek Nyugatmagyarországról szólnak s felhivják a németeket, segitsenek "Burgenlandot" szorosan a németséghez kapcsolni.,mert a magyarok "megint el akarja: rabolni". Eközben a röpirat durván támadja Magyarországot. A "Budapesti Hirlap" felháborodva kell ki az ellen a qualifikálhatatlan eljárás ellen, hogy a magyarság vendégszeretetét élvező osztrákok Magyarország fővárosában ilyen füzeteket memek terj esz tani.A magyar-orosz kérdés nemzetközi 30$. szempontjait vizsgálja ' - - - • - 0 Miskolczy Ágost dr. a "Budapesti Hirlap*-ban. Megállapítja*' hogy a szer jetkormány és a kommunista III.Internationale vezetősége voltaképpen egy ás ugyanaz, a Szovjet aem egyább, mint a kommunista Internationale átruházó hatáskörében eljáró szerv. Ezután idézi a cikkiró a magyar kir.Kuriának 1923.október 24-én hozott B. I.4625/L923. számú itéletét,amelyben a Kúria megállapitja, hogy a trianoni békekötés a volt Orosz Birodalomnak Szovjetoroszországra vonatkozó részére nem vonatkozik,továbbá, hogy a baesztlitovszki békekötés törvénybeiktatva sohasem lett, tehát nem létezőnek tekintetndő s igy a magyar állam és Szojrjetoroszország között az ellenséges viszony jogilag ma is fennáll. Sínek az ella séges viszonynak tényleges fennállását is nyilvánvalóvá teszik azok a tények^ hosy Szovjetoroszország a magyar hadifoglyokat a bresztlitovszki és trianoni békekötés után is mint ellenséges hadifoglyokat kezelte s hogy a magyar állam és társadalmi rend erőszakos felforgatására is minden lehetőt elkövet. A cikkiró szerint nem lehet és nem sza-