Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-22 [1330]

A magyar-jugoszláv tárgyalások céljából Belgrádba érkezett ma­gyar bizottság tagjait a lapok jelentése szerint Forster Pál báró belg­rádi magyar követ tegnap bematatta Marinkovics külügyminiszternek és Pavlovics követnek a külügyminiszter állandó helyettesének, Porster bár ró ez alkalommal köszönetét fejezte ki Marinkovicsnak ama fáradozásai­ért , amelyeket a tárgyalások ujrafelvótele érdekében kifejtett és remé­nyének adott kifejezést, hogy a tárgyalások a kölcsönös jóakarat ós megegyezés jegyében fognak lefolyni és igy hozzájárulnak a két ország közeledésének előmozdításához* Marinkovics külügyminiszter válaszában megköszönte Porster báró szavait és kijelentette, hogy a tárgyalások gyors ós sikeres befejezése érdekében befolyását továbbra is érvényesí­teni fogja, hogy a két ország közötti kapcsolat ezáltal is szorosabbá váljék, - Az egyesitett jugoszláv-magyar bizottságok tárgyalásait ma délután nyitja meg Pavlovics külügyminiszter-helyettes. A jugoszláv bizottság vezfeője Bakotics követ és Todorovics külügyminiszteri osztáy főnök. - Az "Esti Kurír" vezércikkében Rassay Károly megütközve kon­statálja, hogy Gratz Gusztáv a "Vreme"-ben megjelent cikkében azt a ha­tározott kijelentést tette, hogy a magyar kormány politikája nem azo­nos a trianoni határok kiigazítására irányuló akcióval. Ezzel Gratz a lemondás terére lépett. Rámutat Rassay, hogy Magyarország ós Jugoszlá­via között a közeledés útjában csak a trianoni szerződés által terem­tett igazságtalanságok enyhítésének kérdése fekszik, tízt megkerülni na csak elhárítani lehet, őszinte ós kölcsönös jóakarattal. Gratz által felvetett kórdós nemcsak a magyar kormányt^ 1 hanem azokat is érdekli,a­kik a magyar-jugoszláv megegyezés szükségét, mint Rassay is tette évek óta s igyekeztek propagálni, ühnek az iránynak a hivei, mindig őszintén megmondótták^ hogy a két nemzet között a megértés csak akkor lehet ko­moly, ha jugoszláv politikusok között is lesznek olyanok, akik megért­ve a történelmi szükséget, szembe mernek szállni saját országukban az-

Next

/
Oldalképek
Tartalom