Lapszemle, 1927. szeptember
1927-09-21 [1330]
kulisszatitkokba is 8 amelyek a békeszerződések mögött meghúzódnak. Legelőször is azokra az intrikakra. mutat rá, amelyeket Poincaré folytatott, a háború alatt a célból,, hogy Károly királyt Franciaországgal és Angliával való különbéke kötésére binja rá^ Németország ós Olaszország terhére. Azt ígérték Károly királynak* hogy az fisztrák-Magyar Monarchiát hatalmasan megnagyobbítják, hogy Lengyelországot és Szerbiát annektálhatja, megtarthatja Dalmáciát és Triestet, az á'driai partvidéket és Dóltirolt, mig Olaszországnak csak Trantinot hagyták volna meg, mindzet pedig azzal a feltétellel, hogy Károly király forduljon Vilmos csá szár ellea és az osztrák-magyar hadsereg álljon az entente mellé. Károly király lovak tása felháborodott ezen a monstruóz .s feltételen, Sonnino akkori olasz külügrminiszter pedig ugyancsak erélyesen kijelentette, hogy Olaszország sohasem hajlandó lemondani azokról a követelésekről, amelyeknek teljesítését a londoni szerződés szamára biztosítottak Ez a különbéke kisérlet meg is hiúsult, de Poincaré azután &s mindent megtett a célból, hogy megakadályozza Olaszországot abban, hogy a Ion doni szerződésben biztositott céljait elérhesse, Poincaré azt tervezte hogy a Monarchia fennmaradjon, ellenben Németország egysége bomoljon fel, Olaszországot is megpróbálták meggyőzni annak a szükségéről,hogy a Monarchiának meg kell maradni, mert ez európai gazdasági érdek. Hogy azután a háború után mire vezettek volna ekek a tervezgetések s a valóságban, hogyan törtek előtérbe a Monarchia nemzetiségeinek ambíciói,ast az olasz szenátor egy következő cikkében ígéri elmondani. Tavaszra halasztották az olasz képviselők magyarországi látogatását, miután Mussolininak Astis budapesti olasz ügyvivőhoz intézett levele szerint az eredetileg Őszre tervezett látogatáson az olasz parlamenti és gazdasági élet kiválóságai nem vehetnének olyan nagy számban részt, mind az kívánatos volna, Csehország vitatja a dönt<Ü>íróság illetékességót a cseh ag- *