Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-21 [1330]

a magyar kormány csak vagyonukból kifosztott állampolgárainak kötelesség eiih érdekébe lépett a békeszerződés által kötelezővé tett birósági döntés alkalmazásának biztosítását követelte. - Az "Újság" vezércikke azt fejtegeti, hogy ha a tanácsi döntésben foglalt ajánlásoknak a velejét nézzük, a következő derül ki; Ha névtelenül intézik a kórdóst a Nqp szövetséghez, hogy ssáebad-e idegen állampolgár vagyonát lefoglalni,ugy 4 azt a választ kapnók, hogy nem, mert az bolsevizmus. De mihelyt a kérdés ugy formulázódik., hogy a román állam elveheti-e a magyar polgár földjót, akkor lehetővé akarják tenni azt£ ami tilos. Románia tehát,amely a békeszerződésben óriási ajándékokat kapott, eszerint még Magyar országtól vár elnézést s Magyarországtól várja, hogy a román agrárreformot, amely neki pénzébe kerülne, ezt a pénzt is magyarok adják öszsze. - A "Népszava" 'aegállapit ja, hogy a magyar álláspont Genfben nem tudott győzelmet aratni annak ellenére, hogy a magyar kormány Genfben agy nagyon értékes nemzetközi jogelvet is védelmezett, - Az "Esti Kurir" vezércikke, miután a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozik Apponyi Albert gróf tevékenységéről, amellyel nemcsak a 250 magyar állampolgár érdekét^ hanem a nagy nemzetközi jogelveket is védte, utal arra, hogy Anglia barátságát s az angolbarát politikát, amelynek eddig nár jelentkeztek is bizonyos sikerei, nem szabad kockára tenni a genfi események miatt "mert itt már nemcsak pár száz ember birtokáról, hanem 10 millió magyar jövőjéről van szó". Gratz Gusztáv dr, volt külügyminiszter cikkét közli a belgrá11 "Vreme" "Jugoszláv-magyar közeledés" cimen, A cikkben Gratz kifejt^ logy mindazok, akik a múltévben oly melegen üdvözölték a közeledés eszüójét, nemcsak kisebb gazdasági ós pénzügyi természetű közeledésre gon ioltak, hanem sBemük előtt sokkal nagyobb jelentőségű célok lebegtek, íagyarország és Jugoszlávia között a közeledésnek minden fel tótele meg ran, még pedig olyan közeledésnek, .amely talán idővel tartós megegye-