Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-20 [1330]

melést, A tudósító nem akarja feltételezni, hogy irigység, vagy bosszúvágy indítja a ber ellen szónoklókat •Természetes, hogy ezt a borelleni propagandát a higénikus és szociális princípiumok álarca alá rejtették. Mint ismeretes az elmúl év folyamén Finnország részéről történt az iniciativa, a melyhez mindjárt csatikoztak Lengyelország és Svédország. A törekvés odairányEl,hogy az alkohol elleni propaganda érdekében külön hivatalt állítsanak fel Genfben Szt az igyekvést később Belgium Dánia és Csehszlovákia is támogatta. A fin delegátus éles filipikát mondott a bor élvezet ellen és olyan legiszlativ intézkedéseket követel,mint pl. a fehér rabszolgaság /leánykereskedelén/ leküzdésére. Hangsúlyozta, hogy az északi államok a nemzetközileg organizált alkoholcsempészés ellen csak nemzetközi támogatással tudnak hatásosan védekezni. A svéd delegátus felszólalásában csatlakozott az előtte kifejtett érvelésekhez, A bor védelmében Loucheur francia delegátus szólalt fel,aki mint a tudósító megállapítja ,igen szellemes és megható érvekkel hozakodott elő.Határozottan ellene van annak, hogy a nemzetek szövetségét az alkoholellenes mozgalom jobbágyává tegyék. Nem lehet minden államot kötelezni az antialkoholizmus elveinek megvalósítására, elégedjenek, meg,ha ebben a táborban már 13 állam tömöíRlt.Szerinte arról szó sem lehet, hogy Franciaország is magáévá tegjre ezt a felfogást, mert hangsúlyozta, hogy a francia zsenialitás jórészt a bornak köszönhet5.uh Uraim, fejezte be beszédét, egy pohár bor hányszor hozta helyre az elcsüggedt ember erejét és hányszor űzött el sötét kétségbeesett gondokat. A kanadai delegátus több évi tapasztalat alapján állapithatja meg, hogy a prohibicionizmus elve gyakorlatban nem állja meg helyét. Felemlíti, hogy Kanada az egyesült államok példájára szintén behozta az alkoholellenes törvényt,de