Lapszemle, 1927. szeptember
1927-09-20 [1330]
nmX ö rwté a Tanács es politikai jogi moaszerei énen ousogany-osapasi hévvel előadott vádjai* Titulescu. azonban a román külügyminiszter , j agy tetet jegyzet utáa készít, amire a moat oly kicsinnyé lett büszke Magyarország oiy sokat tapasztalt tiszteletreméltó és bátor államfér" fiújának érvei késztetik öt* öriáai nagyra no* ennek a kicsiny, majd" nem a fsUssnrrhetlsnségig megcsonkított országnak presztízse, amelynek fényes képviselőjében meg van a bátorság arra, hogy a Tanácsnak az arcába rágja azt a véleményt, hogy nem hajlandóf egy olyan döntést elfogadni, amely arculcsapja ugy a szerződések szentségét, valamint a paktum szellemét és betűit és a jog sérthetetlenségét 8 Még sohasem tár ta fal valamely ország képviaslöje olyan benső nyíltsággal e Népszövetség módszereit, amely nem a népek szövetsége, hanem a versaillesi diktátorok alkotása* Fejtegetéseinek végén Apponyi még utoljára fel" hivást intéz a Tanácshoz, hogy fontolja meg, mielőtt túllépi illetékességét, mert csak erkölcsileg és politikailag szabad Ítélkeznie, nem szabad azonban argogálnla magának azt, hogy jogi döntéseket hozzon* Mély benyomás követte a beszédet, amelynek csodálatraméltó formája általános helyesléssel találkozott* - A következő számában a "Deutsche Tgsztg." /18-44Q/ genfi levelezője részletesen számol be a 17.-i vita további lefolyásáról. A lap a vita főbb mozzanatait,főként Stresemann fejtegetéseit, valamint Apponyi többszörös viszonválaszát vastag betűkkel emeli ki* A tudósító itt is igen figyelemreméltó módon irja le a vita lefolyásáto Aki jelen volt - úgymond - a mai vitárnál, amely végül szinte dramatikus formákat $ltött, nem vonhatta ki magát a csalódás, söt még a belső felháborodás érzésétől sem azon elfogultság, rosszakarat és a minden igazságérzéstői mentes nemtörődömség felett, amellyel itt ezen u»n» Népszövetség nevében járnak el, ha, mint a román-magyar konfliktusban valamely"gyözö állam" és egy fegyvertelen alulmaradt közötti peres ügyről van szó» A békéről és a népek kibékűléséről,a kölcsönös tisztelet szelleméről való minden álszent és olya., olcsó beszéd keserű gúnyként hangzana, ha, mint ma, az embernek vegi& kell néznie, hogy miképen kísérelték meg minden jobb belátás ellené?:
