Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-19 [1330]

melynek elnöke a svéd Sederkrantz tal^eaen a magyar álláspont mellett van s igy a per, ha a döntőbíróság elé kerül Jtománíára nézve elveszettnek tekinthető, branisteamu (ienfből azt táviratozza a JJimineatának, hogy a jogász bizottságban egyedül Lengyelország képviselője foglalt állást fenntartás nélkül Jttomáma mellett. Franci a ország magatartása előbb bizonytalan volt, később Románia pártjára állott , Németország Románia ellen foglalt állást , Anglia a legkategorikusabban Románia ellen, de Chamberlain nem ^zere^i^alilrasztikas döntésekeképpen azért amellett volt, hogy átmeneti megoldás jöjjön létre a két nép között. Títulescn, hallatlan munkát fejtett ki az utőbbi napokban a Népszövetség meggyőzésére, hogy az agártörvény agJ^tlffc&H&Xy szociális szükségessség volt Romániában. A Népszövetség mindenesetre pőtbirőt fog kinevezni a lemondott román delegátus helyére. Stresemaan az Adeverul 18 munkatársa előtt kinyilatkoztatta, hogy mindenesetre ki&légitő megoldást óbait, de a bizottság rendkívüli nehéz helyzet el-5tt áll,mert nemcsak jogi, hanem politikailag is tárgyalás alá kell venni a kérdést. Az Üniversul 18 ÍSJISZŐkommentár nélkül közli a genfi tárviratokat^ a Dimineata megemliti, hegy a magyar küldöttség is elégedetlen a határozattal.- Az erdélyi Hirlap 38 szerint Apponyi 5 negyedórás beszéde nagy hatást tett s nem győzte utána fogadni a sze rencsekivánatokat. Elsőknek Petrescu Comnen és Lupa üdvözölték,. - A Brassói Lapok 19 szerint valószínű, hogy a régens tanács tanácskozásra hívja össze a politikai pártokat • A miniszterelnök a hirek hatása alatt Buksestbe utazott. A Ouvantul 17 részleteket közöl abból a statisztikai táblázatból,,melyet Titulescu a szakértők elé bocsátott a földreformra vonatkozólag. Eszerint felvette földigénylőnek 397.342 oláhot 87,426 magyart, 31*195 németet, 6.124 szerbet, 330 zsidót és 9.277 eevébb nemzetiségűt. Kzek közül földet kapott 1925 január l-ig