Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-19 [1330]

az optánsek ügyébor birtokában lévő aktákat.- A másik cikk a kormánylappá lstt árorában jelent megs a Timokvölgyi oláhsággal foglalkozik. Idegem tudósok már a 18-ik században felfedezték eztfcret, foglalkoztak is velük, de Románia tudomást sem vett elszakadt fiairól. A szerb kormányzat mindent elkövetett, hogy ezekből az emberekből multi emlékét is kitörölje, ezárt telerakta falvaikat szerb iskolákkal ás templomokkal, csak szerb papjaik és tani tőik lehettek:, ugy hogy mindössze a népballadák mentették meg ezt a népet a románságnak. Ezek tartották fenn anyanyelvüket ás eredetük tudatát. Akármilyen nagy hanyagság is volt a román kormányoktői, hogy sozsukra'hagyták 5ket,mőgis érthetőimért Romániának elsősorban történelmi hivatásáért a Kárpátokom tuli területek megszerzéséárt kellett dolgoznia,"ahol három millión felüli olyan román népesség él, mely a magyar grófok és mágnások türhetetlem igája alatt jobbagy sorsban élt."Ujabb időben azonban már .semmi mentséget nem lehet felhozni, mert hiszen a Balkán ás a Pimdus zugaiba is utat találtak bukarestbői az ottani román szórványokhoz, csak éppen a Timok-völgy ebe nem. A szerbái: kiakarták nyitatai ezt az oláhságot, mert féltek, hogy mégis csak nemzeti öntudatra ébred, bárhogy igyekeznek is elszerbesiteni s ezért á blkán-háboruba s azután a legveszedelmesebb pontokra minig a Timokvölgyi oláhezredeket állitották ki, hogy pusztuljanak#Ha nem harcoltak volna vitázül,akkor mint árálókat végezték volna őket ki. Most felébredt bennük a nemzeti tudat és köve telik, hogy hasonló bánásmódba részesüljenek,mint az egyébb nemzeti kisebbségek,legyenek: saját iskoláik 6s a templomokban saját nyelvüket használhassák. Annál is inkább,mert ezeket a jogokat a kisebbségi szerződés nemzetközileg biztosit ja nekik* Romín i a minden vezető rétege és egsáz intellegineiája köteles ezt a mozgámat támogatni,mint ahogy a szerbek és bulgárok is mindenütt támogatják idegen országokbaa