Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-19 [1330]

te örömmel üdvözölné,, ha Apponyi legutolsó javaslatát fogadnák el^amej arra irányulj hogy a Tanács a hágai állandó törvényszéktől kérjen szak véleményt* Ha ezzel mindkét fél egyetért

a akkor elkerülnők

3 hogy megsértsék a döntőbiráskodás egyik elvét* Nem kételkedik abban

3 hogy bizonyos körülmények között Romániában fennáll a forradalom veszedelme, amint ezt Titulescu kifejtette* Azonban valamennyiünknek küzdeniünk kellett hasonló lehetőségek ellen és a döntőbiráskodás eszméjét nagyon megrendítené* ha az egyes államok életórdekeit is szembe lehetne vele áll i tani,' Két rendkivüli fontosságú érdek küzd itt egymással^ de kettő jük közül a döntőbíráskodást magasabban állónak kell tekintenünk® Végül még egyszer azt ajánlotta,* vegyék igénybe a hágai állandó törvényszéketfo Chamberlain előadó ezután azt indítványozta, hogy előbb a jeLentés első részét fogadják el

v a záró rész nólkül

8 amely arról az eljárásról szól, amelyet a Tanács követni fogna, ha a felek a javaslatot Blfogadjákj, vagy elvetik. - Sokai lengyel delegátus a hármas bizottság javaslatának elfogadása érdekében szólalt fel.Apponyi Albert gróf felkérésére Stresemann ujabba most marha bározott formában ismételte meg javaslatát a következőkbení Az a nósetem^ hogy ha mindkét fél nem fagadja el Önként a hármas bizottság íárom tételét^ tegyék megfontolás tárgyává Magyarországnak ama indit/ányát* hogy a hágai állandó nemzetközi törvényszéktől szakvéleményt cell kérni e tótelekről* Azt hiszi e javaslat nem áll ellen tótben Hs&iberlain javaslatával^ mert az eljárás kérdése csak akkor jön tekinjetbe^, ha a három pontra nézve önkéntes megegyezés nem jön létre. Chamberlain kijelentette,, hogy egyetért i Stresemannak e kifogásával és a véleménye szerint a most már egyetértő Tanács nevében Lppellál a felekhez. Apponyi Albert szólalt fel ezután újból s főképp Titulescuhoz Intézett beszédében azt bizonyította* hogy nem román agrárreform kér-