Lapszemle, 1927. szeptember
1927-09-14 [1330]
akarja meggyőzni az egyesült Államokat, hogy uxossor zugban laadouüt jólét uralkodik. Kgyik munkáadeiegúció a másik után érkezik Oroszországba ós ezek között mindenesetre a legfontosabb volt a szakszerve ceti delegáciu, amely a nyár folyamán áthajózott Oroszországba, ott a helyszínén tanulmányozza as orosz állapotokat. A oentráltaiiáes egy külön delegátusa Berlinbe me ment eléje az amerikai csoportnak,amely egyenesen Moszkvába ment.. Rövid tartózkodás után az amerikai csoport három részre oszlott. Az egyik rÓ3S as Uralt, a másik a Don-szónmedencét é3 a har.Jadik a Kaukázust kereste fel. , , M a Í> y a r o , r.s ,' • á g . A Tiraea szeptember 10-iki azáméban Herold Temperley levelet ir a szerkesztőhöz,melyben kiemeli,hogy nem áll meg lloyd Georgonak az az állítása, mintha 6 nem lenne felelős a trianoni magyar határokért. Temperley megjegyzi, a főtanács, melynek Lloyd George tagja volt, hivatalosan értesítette ISIS június 13-án Kun Bélát, hogy as uj Magyar ország per.aanens határai melyek és utasította őt , hogy Magyarország űrit se ki a terül eteket,melyek Csehszlovákiának és Romániának voltak igérve. Technikai okokból a jugoszláv határról akkor nem volt szó, azonban az is már nagyjából el volt határozva, raőg pedig azalatt, mialatt lloyd Üeorge Pári3üan tartózkodott. Azt kellett hinni ezek után, ll0 Sy "^loyd George nem tudott erről az ogéss dologról ? Azonkívül azt is tudnia kellett, hogy ugy Magyarország,mint Ausztria határai nem vették tekintetbe az etnikai vonalakat, mert mikor november 1-én ISI 8ban egy tanácskozáson, amelyen Lloyd George Í3 részt vett, Orlando e hntármegúllapitásokkal asembeja rezerváltságát jelentette be ós nem fogadta el Wilaon s.-ik pontját, b'zekután nem lehet kételkedni abban, hogy Lloyd Georgonak tudomásának kellett lenni arról, hogy az uj magyar határ nem etnográfiai alapokon lett .:iegvon.va.