Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-14 [1330]

A -Rotherrae re vakoló. A "BonemLa" '/ii./hosasabb és érdekéé cikkben foglalkosik a Rothermere-akc lóval ée ps nassolja^ hogy a lord a ceeharssági németekre, valamint egyáltalán as utó dallamokban kleebbségi e orbatt élő németekre n*m gon-fclt > mert mint konservativ angol, nem akart orsságának hivatalo» politikájával ellentétbe jut*. Ss a s oka annak, hogy a lega a nyargal ott abb ki aebbeégről, a déltiroll németekről nem emlékesett meg, nehogy Olaeaoreságnak okot adjon a neheat eléére. Romániával és Caehorasággal ssemben ellenben ilyen eeemport ok nem fessél yestók s a lord bistoe volt abban, hogy e ponton.nem fogja aararni a* angol politika köreit* A csaharsaágl németek nem f üs nek vérmes reményeket Aothermerenek a cseh-eslovák kisebbségi politika fölött mondott kritikájából s várakoeó álláspontra helyeekednek, annyival is inkább, mert a Rothermere-akoió tul aj dönképeni oélj alt homály bar » ja. A lap ^elveti a kérdést vájjon a magjar gentry-k védelmeaője végül is gyósni fog-e. Réael eges <Hnté*s már a köseli időre várható, mert a Mépesövets<fenek döntenie keli, hogy eleget tees-e a döntőbiróság kérdésében Mag -vararasággal s senben fennállott kétségtelen kötélesettségénsk. Tagadhatatlan, hogy Rothermere akol ója Magyaror asig álláspontjának csak h'issnálhat s ha a magyaroknak Genfben eeuttai igásat adnak, ugy a romániai magyar nagy birtok oe ok nák minden okuk ne g van arra, hogy Rothermere irárt hálásak legyenek* De hálásaknak kell lennlök es esetben a felvidéki kisajátított n agyb irt okosok oak is, kiknek a lámára sáa* baidá lese as ut, hogy jogaikhoa jussnak s igy érthető, hogy mennyire ériek «1 ve van Benes t uz egé as cseh-sslovák korma qr, a földiivat-al és mindasok, akik a föl dre-foimból haasnoi hustak Magyararaság uak Romániával ssemben «ra*lt váljai körül* d iOy körülmények köpött aa Is c'rt-