Lapszemle, 1927. szeptember
1927-09-14 [1330]
csinylóíeg emlékezik meg, á "Lloyd" cikkírója ugy találja, hogy a valóságban egyáltalán nem fantasztikusak ezek a törekvések, amelyeknek érdekében az angol közvélemény nagyrésze állástfoglalt s közöttük oly férfiak is, akik i maguk közreműködtek a kisen tente egyes államainak megalkotásánál* Hogy pedig Románia s a romén kormány mennyire ós hogyan törődik a lakosság jólétével,' azt megírták Panait Istati és Heny Balduche, akik megrázó képet festettek arról az exahfftelén kirfzásokról, amelyek a legsötétebb inquiziciót is megcsúfolják s amelynek élvezői 4 román lakosság, Magyarország azonban nem hajlandó arra, hogy az Ex— délybe szakadt magyarság ezt a balkáni népjólétet élvezze, A békeszerződés kötelezte Romániát, hogy a területére bekebelezett magyarságnak emberi .ós nemzeti jogait tartsa tiszteletben. Ha pedig Románia eszerződóses kötelezettségének megfelelni nem hajlandó, mint amint azt az " erdélyi magyar birtokok ügye bizonyítja^ akkor egyóbb egyezményeivel is ugy fog eljárni, Románia különben sem nagyon tisztelte a nemzetközi megállapodások szentségét, 1916^augusztusában a román kormány még égre földre bizonygatta, hogy semleges marad, holott már két héttel előbb titkos egyezményt kötött az ententetal, melynek értelmében kötelezte 4 ............ magát a háborúba való beavatkozásra* De Románia volt az is, amely meg sem várra a hadüzenetet, álnokul betört csapataival Erdélybe* Románia rontott rá Bulgáriára a Balkán-hábljruban hátulról orozva, megszegve szerződését* A legvéresebb terrorral ós álnok csalafintasággal szerezte meg Besszarábiát is. Hullarablásokból lett naggyá Románia, tehát ne igen próbáljon erkölcsi oktatást adni senkinek,. Ami pedig azokat a bizonyos irredenta hátsó gondolatokat illeti,Románia akkor, amikor szövetségese volt a hajdani Morerchiának nyugodt lelkisimerettel folytatta Erdélyben a legprovókálóbb irredentát. Az irredentától fólRSmániaY Hiszen a román szigaranca elleni gyűlölet és a panamabotrányok végtelen sora a legjobb irredenta Erdély lakossága szemében* Mert a volt magyar