Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-10 [1330]

seinek kielógitáse óriási szociális rázkódtatást időzne fel HoBsániában, esetleg egy parasztforradalmat* vagy pedig a rónán pénzügyek öszazeomlását vonná iaaga után, mert a kisajátított birtokoknak az ára háromszorosát teszi líoiaánia egy évi költségvetésének. Ha a magyaroknak ±3 igazat adnának, ennek egy további konzekvenciája az volna, hogy a kisajátítást szenvedett bojárok is visszakövetelnék földjeiket, vagy pedig teljes aranyértékben igényelnének kárpótlást. Igy tehát Bethlen gróf Genfben nemcsak a Telekiek és Bánffyák, hanem a Stirbeyek ós Qantacuzinok érdekeiért is harcol, Romániához hasonló helyzetben van Csehszlovákia és Jugoszlávia^ s ha a Népszövetség vagy a hágai döntőbiróság eliai.ierná az erdélyi mágnások jogát, ugy nem lehetne elzárkózni a bácskai és a felvidéki oirtokosok követelései elol

s de lehetetlen volna negligálni a lettlandi- Ó3

# osztlandi balti bárók,valamint a felsőgziléziai némát junkerek követeléseit. Sem túlzás tehát az az állítás, hogy a magyar-román vita a jelenkor legnagyobb szociális problémáját tartalmazna. Románia genfi képviselője a iaagyar mágnások követeléseivel szemben a társadalmi haladás érdekeit képviseli* Nem szabad elfeléjtenijhogy Románia Anglia és Franciaország katonája az orosz határon s hogy Briand és Chamberlain meg fogják gondolni^ hogy a magyar grófok követelései miatt esetleg belső zavarokat idézzenek fel Romániában*- A Neues Wr. Journal /9,/ ELoreacu volt román igaz ságügymini az t e r nyilatkozatát hozza* ki hibáztatja^ hogy a magyarok az interparlamentáris konferencián szóvátettők ezt az ügyet s ezzel bizonyságot adtak arról,hogy bizalmatlanok a népszövetségi Tanáccsal szemben* bár ez még nem döntött és senkisem tudja,hogy kinek javára fog dönteni- lOioreacu szerint a magyar-román barátságra irányuló törekvések Romániában a legnagyobb rokonszenvvel találkoznak s Hoűjdnia a magyaroknak kezet nyújt gazdasági együttműködő d

re ••• A magyaroktól függ, vájjon elfogadják-e a román segítséget. Florescu a