Lapszemle, 1927. szeptember
1927-09-01 [1330]
lomáciai levelezője foglalkozik Lord Cecil lemondásával, rámutatva,hogy a hir meglepetésként hatott a londoni diplomáciai körökre, noha az ellentétekről, melyek Lord Cecil ós egyes kollegái között fennállottak, már régebben tudtak. Lord Cecil ellenvetéseitazonban eddig olyan enyhán meg # tette / n °sy senkisem gondolt lemondására. A "D. Telegraph" szerint a rheinlandi kérdésnek nincs abban szerepe, és az okok, amelyek Lord Cecilt a lemondásra késztették nagyjában ugyanazok, melyek Jouvenelnek a Népszovetsgtől való visszavonulását okozták: A Népszövetség presztízsének aláaknázása a hatalmaknak in camera folytatott diplomáciai tárgyalásait által. Az utóbbi idflcproblémái közül a három-hatalmi konferenciának raegfeneláése volt az, amely Lord Cecilt nagyon elkedv et lenitette, annál is inkább,' mert ennek kedvezőtlen hatása az eljövendő leszerelési konferenciára és az ezt követő világkonferenciára elkerülhetetlen lesz. Ezzel szemben, irja a "D ..Telegraph", Lord Cecil miniszteri kollegáitinkább az a két terv aggasztja, amely jelenleg a Népszövetság előtt fekszik ós amelyek egyike Lord Cecil, Titulescu és Brouckere aláírásával felhatalmazná a Aépszövetsógi Tanácsot arra, hogy tengeri és légi demonstrációkat intézzen egy olyan hatalom ellen, amely egy másikkal kontroverziába kerülj még mielőtt kitört volna köztük a tényleges konfliktus. A másik terv, amely aggasztja a kormányt és amelyet Lord Cecil eleinte szintén ellenezett, de azután magáévá tett, az,hogy Anglia vállalná a hadikölcsön megszerzését az olyan népszövetségi tag számára, amelyet valamelyik hatalom megatámadna. A "D.Telegraph" rámutat, hogy egy ilyen kölcsön terhe főleg Angliára nehezednék és adott esetben Angliának vállalnia kellene a többi esetleg nem fizető államokérfcis a felelősséget. A rheinlandi csapat redukció kérdésében létrejött egyezmény a "Times" /Z9/ párisi tudási tója szerint Franciaországot csak annyiból • légiti ki, hogy az még a Népszövetség ülésszakának megnyitása előtt jött létre. De az elveket: amelyen a megegyezés alapszik korántsem fo»
