Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-07 [1330]

Augusti nus-egyesület ssombat eyti üléné n iíarx biroialmi kancellár ig*.«n éle sen kelt ki Wirth és társai elleOj a badeni tartoraánygyULév elnöke Baumgartnar, karlsruhei cer.«. rumpjkti képviselő a legercs ebb rce ssalását ^ejeais ki VJir+Jnnek. - A-r, első nyilvános gyűlésen megjelent Pacelli pápai nuncius ée Pisani,iómaí püsp3k._ Kaas Ír. a koefcordátum-kérdésrcl bewsélt, kijelentvén, bogy a német kath-oíiciamua a konkordátum probm m m m " W

* lémáj ában oe ra lá* másodren ii kenést ée hogy ennek megkötése annak a próbája lese, vájjon as as államalakulat, amsi y a demokráciát kivánja szolgálni, haj lanló-e a meggyőaődéses katholikusnak is segítségére lenni abban, hogy német ^öl 1b'n olyan otthont teremtsen magának, amelyben a kathollkusok vallásuk tanítása és szabályai sserinfc élhetnek ée működhetnek. - Stegarwald indítványára hódoló távirtot kül iött a nagygyűlés a pápának és Hinlenburg biroialmi e lnöknek, A lobogó-kérdésben a "3erl. Xgbl«" /6-419/szerint Marx mm mm birodalmi kancellár most juttatta kifejezésre határoaot tabban fel fogás át * a mennyiben Dortraunibatt, ahol a katholikus n^ygyülés alkalmából t art o 4c o -tot %

9 raa szálasát fejezte ki lakásadó szállodásának azért, mert a fekete-piros-arany lobogót nem tüste ki. A kancellár e kijelentése azzal az er«dmé nnyel járt, hogy a szállodáé a birodalmi lobogót kitüaeHe. A katholikus tisztviselők gyűlésén a kancellár sajnálkozásának a-íoti kifejesést, hogy az alkotmányosan megállapít ct t sainek ne

m réssesül nak kellő vé delemben, sőt rcssaalta, hogy bizonyos körökben amelyek nemzetieknek nevezik magukat, még mindig féket a -piros-sárga s«in«kről beszélnek, fekete -piros-arany sai nek helyett. - Ezzel szemben Koch dr» biroalrai köslskedésüg£i mini ast er átettinben a német nem" aeti munkásseövet ség gyűlésén a "Tágl. Runlechau" /6-414/s zeri db helytelenítette, hogy 3raun, porosa miniszterelnök Rüdesheimben a *"ek<*e^ebér-piroe sainekről azt mondotta, hogy most már museumba valók. 3