Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-30 [1330]

A háború* vétkesség kérdéséről cikkezik Alfréd von Wegerer a "Tagi* Rundschau"-ban /29-4Ö4/ "Az igazság - Francziaország becsület* isi" elmen* A cikkiró kifejti, hogy Hindenburg tannenbergi beszédének egyik legszebb sikere abban látható, hogy Franc ziaország ot arra indította, hogy Barthou igazságügyminiszter száján keresztül kijelentse, hogy az igazságot sohasem lehet megcáfolni vagy elferdíteni és hogy a háborús vétkességről való igazság Franc ziaország becsül**, tét 1* jelenti* Ezáltal megadatott az alap a Németország és Francziaország közötti megegyezésre és egyáltalán megtaláltatott valamely ut a kérdés megoldására* gsak az szükséges, hogy a franczia nép a németnek ugyanazt a felfogást engedje meg, amelyet önmaga számára igényel, és elisnerja, hogy a háborúért való felelősség megállapítása a német becsületet érinti* hogy Németország is csak egy olyan igazságot tartU \ hat tiszteletben, amelyet sem nem lehet megoáfolnl, sem pedig nem lehet elferdíteni* Ezután a cikkíró a hadüzenetekre vonatkozó körülménye k*t igyekszik megvilágítani s többek kőzött azt mondja, hogy Vilmos császár tudvalevően amikor tudomást szerzett a szerb válászjegyzékröl, azért szállt sikra, hogy az osztrákok ne bocsátkozzanak háborúba a szerbekkel, hanem Belgrádot csak addig szállják meg kézizálogként, a mig a szerbek Ausztria jogos követeléseit végrehajtották* Ezt a felfogást Sir Sdward Grey, angol külügyminiszter is osztotta* Igy tehát Barthou teljesen téves uton halad* Teljesen lehetetlen a másidlk érv le, amely szerint a német mozgósítás hamis értesülésekialapján rend*ltetett el és ezáltal felidézte a háborút, hiszen mindenki tudja, hogy a német mozgósítást 48 órával az orosz mozgósítás után rendelték •1* - A "UAZ" /29-45S/ szintén hosszabb cikket szentel a háború* vétkesség kérdésének, melynek alapját a versaillesi szerződéshez fűzött