Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-30 [1330]

Ö&Opt. .LUpOJLcKÜLPOLITIKA. A "Temps

M /28./ a népszövetségi közgyüjbés "berekesztésével kapcsolatban megjegyzi„ hogy ennek a nyolcadik közgyűlésnek az. egyetlen igazán érdemleges eredménye az a megegyezés volt, mely az ösz~ szes delegátusok között a leszerelést oiökészitö munkálatokat illető leg létrejött. A Népszövetség ez idei közgyűlésének megnyitásánal már bizonyos kellemetlen nehéz athmoszfóra volt érezhető és mindenki annak a benyomása alatt állott, hogy a genfi nemzetközi intézmény egy komoly krizisen megy keresztül* A holland külügyminiszter kijelentései Chamberlain neszedé, melyben határozottan v ieezautas itotta a genfi jegyző könyv felélesztését, a lengyel háború-ellenes javaslat, Belgium kibukta tása, a nehézségek, melyekkel a tanácsnak a magyar optánsok kérdésében hozott határozata alkalmával meg kellett birkóznia és végül Stresemann ama sajnálatos kijelentései, melyei személyesen szolidárisnak mondotta magit Hindenburg tannenburgi gondolataival, érthetöleg oly érzelmeket keltett Oenfben, aaaelyek egssz. az utolsó napig önsúllyal nehezedtek rá a közgyűlésre. Ez alkalommal kivéve a szükséges Ikontaktust a különbözőállamférfiak között, alig volt nevezetesebb eszmecsere az idegen államférfiak között a Léman-tó partjain. Stresemann dacára a német nemzetiek sürgetésének, megértette, hogy az idö még nem alkalmas a Rajna-vidék kiürítése kérdésének felvetésére, mivel Németország nem hajlandó a szövetségesek ez áldozatával szemben megfelelő ajánlatokat tenni* Az is meglehet, hogy a nagyhatalmak miniszterei bizonyos reserváltságot vittek bele személyes érintkezésükbe, egyedül azért, hogy eloszlassák a kis nemzetek gyanakvását, kiket ugylátszlk okkal vagy ok nélkül a sűrűn megtartott külön konferencziák nyugtalanitanak.EW is limitálta ta-