Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-29 [1330]

KÜLPOLITIKA* m m mm mm ».«k« mm .mm mm mm mm mmm mm A •"Teaps" /27./ vezércikkben von párhuzamot a legutóbb elhangzott franczia és német politikai beszédek között* A lap kiemeli, hogy a Guebwillerben, Mülhausenbea és Livronbaa elhangzott beszédek az egységes nemzet érzelmeinek kifejezései. Miután e beszédek nemzetközi szempontból le nagy fontosaággal birnak, szükséges, hogy a külföldi közvélemény is tisztában legyen azzal, hogy ezek egy békére vágyó nép gondolatalt tükrözik vissza, azonban azt is tudják, hogy az európai bé* ké megőrzése nem egyedül ettől a néptől függ« Bátran összehasonlítást lehet tenni a német és franczia beszédek között, mert a világ közvéleménye tisztában lesz azzal, hogy a két álláspont kőzött melyik oldalon van az erkölcsi érték. Poincare Franc ziaország mélységes gondolatának adott kifejezést azzal az óhajtással, hogy bár mielőbb eljönne as az ldö, amikor a háborúk csak egy letűnt kor reesz emlékeként fognak meg" maradni. A "Tempe" különösen elismerésééi ir Barthou beszédéről, melyet Hindenburg tannenbergi beezédének válaszául tekint. Szükséges volt mondja a lap - megdönteni a német legendát a"tiszta szivek"-röl ée a német hadsereg "tiszta kezei

N-röl. A franczia és a német álláspont kő* zött, amellyel egységes akarattal meg akarják valósitaal a béke müvét, nagy erkölcsi szakadék tátong* Egyrészről Francziaország folytonosan áldozatokat hoz a béke* és a kibékülés érdekébea, más oldalról Németor • szag alattomos ellenkezést tanúsít minden oly kezdeményezésééi széniben, mely a szövetségesek és a német birodalom közötti különbözetek ellminálását célozza. A tannenburgi beszéd hihetetlenül felbátorította a né- . met nemzetiek roanifeoztációit, és alapot nyújtottak königsbergi szónokoknak, hogy követeljék a monarchia helyreállítását és azoknak a terű-