Lapszemle, 1927. szeptember
1927-09-29 [1330]
Kérdezi miért nem került ez a kérdés a nemzetgyűlés külügyi bizottsága elé. - A "Magyar Hirlap" arról értesül, hogy a parlamenti ellenzék már most követelni fogja a hiteles tényállás megállapítását. - A "Népszava" egyoldalú párt szempontból vizsgálja a kérdést s csak azt akarja leszögezni, hogy a szociáldemokráciának nincs részt a trianoni megcsonkításban, amelyért mások a felelősek. - A "Pesti Hirlap" a tárgyalások hifitérikumát ismerteti s eközben utal arra, hogy Franciaország akkoriban voltaképpen a Monarchiát akarta feltámasztani Ausztria nélkül, Magyarország erejére alapítva* A további terv szerint megegyezés létesült volna Magyarország, és Románia között, a magyar-román birtokkérdés kielégítő rendezése alapján. A tárgyalások több hónapon át folytak kedvezőm s a francia sajté is barátságosan fogadta a magyar-francia közeledés hírét. Így a "Temps" 1920.május 9-i számában irta,"Jogunk van követelni, hogy Magyarországtól ne vétessenek el olyan terüle tekét, amelyeket színmagyar lakosság népesít be." 1920.májusának végén már magyar-francia barátsági szerződést szövegeztek meg s ezt követte vonna egy magyar-román megegyezés. A trianoni szerződés tervezete már ekkor kész volt, de ez nem befolyásolta volna a ránk nézve kedvezőbb francia ajánlat elfogadását* sőt hivatalos francia részről olyan kijelentést is tettek , hogy ha Magyarország vonakodnék atrianoni %ékét aláírni, az sem akadályozná meg a magyar-francia szerződés megkötését* A magyar-francia szerződés lényege az volt, hogy Franciaország segít Magyarországnak a trianoni igazságtalanságok jóvátételében s a szerződéshez mellékelt jegyzőkönyv tartalmazta azon területeket^ amelyek a magyar lakosság többsége alapján magyar jellegüeknek deklará tatoké özéba került ekkor a királykérdés is ós Franciaország e tekintetben nem támasztott akadályokat* A franciák által követelt koncesz•ziék az Államvasutak bórbadása,, a nehézipar és a dunai hajózás bizonyos ellenőrzése lett volna* A magyar-francia szerződés okmányát 1
