Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-29 [1329]

Chamberlain n?«eaült a legnagyobb megti estei tt tésben. járiandnaic aa a párlat kijelentése, hogy a Rajna-vidéki megaaálló csapatok kérdéaé" ben rasgagyesés jött létre, a tudósító aserint LondpVban magiepetéat keltett. - A "Tagi. Run *ohau" /S8-400/hetiaaemléjébenHelnrioh Rippler fős -serkeastö kifejti, hogy Német orss ág a két locaraoi hatalqn alkudozását t ariosko ásaal néste. A megasalloit tarüiei -«.yes Ki" üritásara izanyuió KÜV«Í«J.«M a locarnoi megállapodáaok értelmében fennmarad, ae ónban bárgyúság vol m a jogtalanság csökké tt é a? nek ellentmondani aséxt, mert nem ssüntetik meg teljesen a j ogtalanságot • Franc siaoraságban a Locarno-ellenea imperialista éa háborús ázam* lat as utóbbi évben növekedett erőben és befolyásban, a>ul ae interparlarjartária unió üléaaaakán is mutatkozott, amelyen de Jouvenel ssr nátor, eddigi -Prancsia népasövetsági dalegátua agéasen nyíltan al" fordult Locarnót ól és a Népsaövétségtől és a locarnoi megállapodások hatékonyságát attól tette függővé, hogy Német oraság megkösse Keleti Locarnoját* ^ in

* erp arl anentári a unió legutóbbi eeeményeiről különben ls bő tudósításokat kösöl a német sajtó* A "Tagi* Runiachau* /Ö7-398/páriái tudósitója jelenti, hogy Schüoking tanár a nénet cso" port nevében kij eleniette, hogy de Jouvenel bisonyoa megjegyzései a német csoportnál nagy viaaa et atasést keltettek. Schücking sitól tart, hogy esek a fejtegetések nem váltak a oemsetkösi megértés előnyére* As emiitett fisjtégetésekben min isnekelőtt agy igasi tévedés fordult elő. A német birodalmi bisottaág ugyanis sohasem tett esemrehányást Belgiumnak, hogy es maga sértette volna meg aemlega eaégét• Schücking a 8aját asemél yébe n elnöke e parlamenti bisottságnak ls arról bistoaithatja as uniót, hogy es abisottság egyáltalán nem nyllstkosott a belga semlegesaég megaérté aének kérdéséről éa as erre vonat kosó vissgálatot elhalás st ott a. Ebben as ügyben ceupán egy birodalmi gyüléai képviselő terjesstette alő véleményét. Jouvenel nek ama megj egyseaére, hogy a világháború okosáéinak megvisagálására még nem ssülettek mag ások a birák, akik képeaek volnának a probléma felett itélkesni, Schücking ast ha ngsulyosta, hogy éppen a múltban akadt ak birák, akik ast as Ítélete Nématoraság e llen kimondották. As egyedüli hadibünös-