Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-26 [1329]

vé, akkor sohasem fogja azt megszüntetni, mert ürügyet mindig fog találni a prolongálásra és egy exasperált Németország ilyen ürügyekkel, mindig fog szolgálni, A közópeurópai probléma pedig olyan veszedelmes vágányra fog terelődni, amelyért a felelősség Franciaországot fogja terhelni, Jfizt kell Angliának a "W.Gazette" szerint barátságos szellemben megértetni Franciaországgal, A hirt, hogy Poincaró egy ujabb feltételhez akarja kötni a rheinlandi kiüritást, még pedig olyan paktumhoz, amely Németország keleti határait éppen ugy biztositaná, mint biztositja a locarnói paktum a nyugati határokat," a "M, Guardian" /23/ megdöbbenéssel fogadja, Hamutat, hogy ilyformán az áldozatból, amelyet Németország két évvel ezelőtt spontán ós önkónt hozott a locarnói egyezmény érdekében ós amelyért egósz Európa hálával tartozik neki, Poincaró argumentumot akar kovácsolni egy olyan követelésre, amelyről eddig álmodni sem mert volna. Csak hogy Poincaró ravaszkodásához aligha fog találni partnert, irja a "M. Guardian", mert ha valami, hát az bizonyos, hogy Anglia kereken megtagadná ahhoz való hozzájárulását, fírre nézve Chamberlain határozottan leszögezte a kormány álláspontját az 1925.-i Fehér Könyvben. A "M.Guardian" megjegyzi, hogy az angol közvélemény csak hosszú vajudá után nyugodott bele a locamoi paktumba. Most azután, amikor Németország is elfogadta és belépett a Népszövetségbe inzultus számba mehetne ha ujabb paktumkö vetélésekkel lépnének fel vele szemben,annál is inkább mert Lengyelországgal arbitrációs egyezménye van, amely a Népszövetség oltalma alatt áll. Ez az incidens az "M. Guardian" szerint ujabb bizonjt téka annak, hogy mennyire szüksége van Jíurópának az arbitrációs rendszerre.Ugyané lapnak párisi tudósitója szerint Parisban biztosra veszik, hogy Anglia végeredményben hozzá fog járulni a lengyel határok garanciapaktumához. A "M. Guardian" megjegyzi, hogy Franciaországnak ez