Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-01 [1329]

a magyarsággal. A XVI században francia királyok zúdították Magyarországra a török áradatot-.Azok a magyar vezérek akik a francia politika lépvesszőjóre nrgadtak, mind póruljártakc A magyar ellenzék jó volt mindig a francia politikának arra, hogy riogassa velük a bécsi «sászárt, de aztán következetesen összetörte mint az üveget-. Utal arra* hogy III. Napóleon 1859-ben a bujdosó Kossuthot uszította Bécs ellen s a villafarncai tárgyaláson a magyar kérdés még csak szóba sem került,, Csodalkozhatunk-e hát most azon a frivol okoskodáson^, hogy a két faluval kielégítettnek mondják minden jogos igényünk* ket • Ami a Times cikkét illatig rámutat, hogy a Hímesnek a magyar ügyekben nagy és következetes múltja van. Talán az egyetlen angol orgánum, amely 1849-ben az osztrákok pártját fogta s amely tiz évvel később is hűteni iparkodott az angol nép forró lelkesedését Kossuth Lajos iránt* Figyelmezteti azonban a Timesot* hogy Kus3uth pégis megbuktatta azt a Paleüsrston Russol-f;íle kormányt, amely sokáig ravaszkodott a francia-osztrák konfliktusban* A Times mindig közelállott az angol külügyi hivatalhoz, sokszor az angol közvéleményhez is, de óriási auktoritása sem óvta meg a legszégyeneletesebb kudarcoktól, ha szembe fordult ennek a közvéleménynek az árjával Rámutat, hogy a Times különben is szenvedélyes ügyvédje volt mindig minden európai status quo-nal, még a legrothadta'bbnak is. A kisantant érdekét szolgáló közleménye azonban aligha nir a sugalmazóttság ős beavatottság súlyával, érvei és ezeunpontjal annyira ellentétben állanak az angol észjárás természetével.. Az angol politika sohasem követte az idegen népfajokkal szemberuMcaoterűm, conseo Carthaginsü esse delendam • rideg, lelketlen és ostoba irányát. ^ pedig a Timesnak azt a bókerevizió elleni ama érveiésót illeti, hogy Trianon legese-