Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-19 [1329]

ben szive sen látott volna.- A goasiaoha Ztg. /l

7-387/ megállapítja, hogy a legtöb-.kedvezmóny tekintetében félre nem ismerhető a haladás* Mar most lehet mondani, hogy a szerződós megkötése gazdaságpolitikailag örvendetes. Azonban a gazdasági következményeken túlmenően politikai jelentősége ia van a párisi szerződősnek, mert Franaiaország mo3t határozottan mond le a versaillesi szerződós 10. cikkelyének alkalmazásáról, noha ez gyakorlatilag már a Dawes-térvvel hatályon kivül volt helyezve* £ lemondásban annak jelét lehet látni, hogy Franciaországban egy Németországgal valé tartós gazdasági és politikai békével számolnak

a

/Agrúrius kommentás még nincsen. Ref. megj./ Magyarországról. "A Vatikán és a magyar kormány közötti konfliktus előtt" felírással első helyen budapesti levelezőjének tudósítását közli a katolikus Kölnische VoIksztg. /l^-öQS/, jelentvén, hogy alig két hót t elt el Csernoch János dr. biboros-hercegprimás elhunyta óta ós máris nehézségek mit átkoz nak utódjának kinevezésénél,. £izek a nehézségek elvi természetűek és Rómának és a magyar kormánynak a kegyúri jogra vonatkozó eltérő felfogásából erednek. Rómának azon felfogásával szemben, amely szerint a pápa által annak idején a kegyúri jog csak az "apostoli" kiárály személyének adományoztatott, számos magyar jogáéa azt a nézetet vallja, hogy az évszázadok folyamán hacsak per abusum is - a magyar kormány is Idevette a részét e jogból, amiből az következik,, hogy a magyar kormány a pí'nnökök kinevezésére akkor is befolyást gyakorolhat, hu a trón nemlenne, betöltve. Ügylét szik, hogy Bethlen gróf miniszterelnök is ezt az álláspontot osztja, űrre vonatkozóan a Pesti Naplót idézi a tudósitó. A Hétfői Napló szerint a magyar állam .iogait Rómának "még egy kulturhazc áráért" is meg kell adnia. Bénáiként legyen is, tény az, hogy Róma a forradalom