Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-17 [1329]

még eddig nem áraiig ei„ hogy ellenséges érzülettel vagy elői télét- , tel viseltetne Italia iránt. Az tén$, hogy ő felesküdött "barátja Franciaországnak és ennek jegyiben ,ennek irányítása mellett vezeti Románia egész politikáját* Egy rövid pillanatást vett most a cikkird Románia helyzetére a bábom után,különös tekintettel arra a viszonyra ,9 mely Románia és Magyarország között vn és amelynek mozgatója az a tény, hogy a magyarság nem akar lemondani írdályrőí és a Bánátról, Hasonló viszonyt lene*: észlelni a másik oldalról is t.i. Bongnia és Oroszország között,amely viszont Besssarabiéról nem akar lemondani, nem is szólva arról, hogy a bulgárok is rendíthetetlenül biznak a tőlük elvett Dobrudzsa visszaszerzésének lehetőségében. Ennek az állapotnak logikus következménye kát féle. így részt hogy Románia erősen támaszkodik a kisantantra,melyben garanciát vél létni arra nézve, hogy birtoklásában zavartalanul megnaradhat,másrészt politikáját Páüs szekere után köti,3melyről szintén tiöja, hogy minden körülmények között elene van minden békeszerződés revíziónak .iízekuHn Báris barátságit Romáéval felcserélni, ez talán kedves gondolat volt Averescu számára, de - igy érvelnek a Bratianisták és velük együtt a többség - bár ők is értékelik az olasz szövetség jelentőségét mégis kételkednek abban, hogy a csere előnyös lenne-e sz^mukraMindenekelőtt azért, mert Itáliát meel^het's ellentétek választják el a kisantanttól. Egy másik közelebbi argumentum pedig az , hogy italia ás Jugoszl*via,anely utóbbi szükségszerűen szövetség társ a Romániának minden esetleges magyar revanche -fenyegetésekkel szemboB - e két ország között is nagy llnntétek vannak. De nem 3lég Róma abban is különbözik i'áristól, hogy miután az olasz nép ki elégi tétlenül került ki a békekötésekből egyáltalán nem ro tatja magát intranzigenönek és hajthatatlannak holmi