Lapszemle, 1927. augusztus
1927-08-16 [1329]
Német lapszemle, * 1987 s augusztus 16. széles vagy kényszerítés helyett nem akarják-e xnkább megszüntetni feudalizmusukat és megkísérelni e-y beható reformot. Sajnos, ez az utolsé, amire hajlandónak látszanak, A Ro t he r tara-akció politikai hétterére igyekszik rávilágítani a Oermanla /1Q/ vezetőhelyen közölt béc3Í keltezésű cikkében. Blúrebo csátjajhogy az utábbi hetekben a Rothermere által kezdeményezett határra vizi ós akoié Középkeleteuropa egész közvéleményét elsősorban foglalkoztatta* A helyzet megértéséhez szükségesnek találja bevezetésképea Itália nemzetközi politikáját s különösképen raagyar-romáttj majd magyar és jugo « szláv vonatkozásban megvilágítani,, Itália külpolitikáját a háttérben as olasz-francia rivalitáa mozgatja* ,Ba a törekvés indította Itáliát az olasz-román barátsági paktum megkötésére y valmint a be asz arábiai annexio ratifikálásárao tízt szinte nyomon követte az olasz-magyar barátsági szarződéa 3 amely az egész magfar közvéleményben osztatlan örömet váltott ki. Magyarországban tulerős volt az öröm hangja : , semhogy azt a ktsantantberkekben hallatlanná tehették volna*, Amikor Itália nemzetközi vonatkozásait kelet felé igy alakitotta^nem mondhatni ? hogy az olasz diplomácia egyik vezérmotivuma lett volna az, hogy egy magyar-román hatalmi blokkot alakktson ttj az; az ónban igenis as ola3Z sacro e golamo érdekeinek nagy a n. megfelel. „ hogy egy legalább is nornális szomszédi viaanny •TriHinfrniáaét. segit3e elő Magyarország éa Ro mánia közötte Hogy az Alsóduna-mentén a Xxm francia befolyást lehetőleg ellensiulyozza 3 sőt kikapcsolja s ez volt az első indítóok, A második pedig 3 hcgy a román petroleumforrások termékeit magyar földön keresztül akadálytalanul szállíthassa szárazföldön^ olyan eshetőségekre gondolva* hogy a tengeren valé szállítást egyelőre előre nem látott okok megakadályozhatnák}. Harmadik ok pedig,hogy nyomást próbáljon gyakorolni Jugoszláviára,, olyan veszély elé állítva azt, hogy egy szép napon az olaaz nemzetközi politika által létesített kapcsolatok által körülhatárolva látja magát*A cikkirő ezután áttér Itália és Jugoszlávia viszonyára; amelynél szintén példákkal tudja illusA-élni ,minő párhuzamosan halad as olasz és angol külpolitikai direktíva. Az olasz-júgoszláv ellentétek olsiraitásánál tudvalevően Anglia majdnem rendkívüli közvetít*
