Lapszemle, 1927. július

1927-07-04 [1328]

február 19-i szénában megjelent cikkét^ amelyben a szerző erős kritika tárgyává tette a párisi döntőbiésejg illetékességi határozatával szemben a román részről tanusitott szabotáló magatartást, valamint a román biró visszahivasát. Titulescu szerfcpea magyar-román birtokperben hűjzott népszövetségi halasztó határozatban^ -A "Mester Lloyd" ós a "Budapesti Hirlap" szóváteszik Pertinaxnak az "Ebho de Paris" hasábjain megjelent cikkét^ amelyben a magyar-roaán döntőbirósájg ügyében hozott halasztó népszövetségi határozat létrejöttét azzal magyarázza, hogy Titulescunak sikerült Chamberlaint "visszarántani a lejtőről" t.i. a magyar álláspontnak kedvező döntőtől.- A "Budapesti Hirlap^egjegyzij hogy érthetetlen a máskor tárgyilagos Pertinax állásfoglalása ós nehezen is hihető* Mily kevésre becsülhetik - mondja a "Budapesti Hirlap" í&risban a nagy&tente erejét, súlyát, tekintélyét ós igazs%szeretetót, ha ennyire nagyra értékelik a kisentente e diplomatájának egyetlen gesztusát* amelyről azt kellene hinni, hogy Londonban ós Parisban alig is veszik észre.-is mily kevésre b*sü?hetik a békeszerződéseket ott* ahol időnként oly büszkén emlegetik a maguk müvét. Chamberlain* Poincaré, Briand no vét világszerte ismerik és ime előáll H jgy önérzetes, szilárd jellemű francia és mint a bábszinházak rendé- I zője egyetlen mozdulattal félretolja ama történelmének szinpadáról a nagyra tartott főszereplőket és helyükbe teszi a Benes* MarinkovicsTitulescu triászt. - A nagyon tente meghalt* - variálja a régi mondást I Pertinax - éljen a kisentente! lehető volna

fi amit Pertinax mond? Vájjon mit szól a"párisi visszhanghoz" iondon? Hóry András római magyar kö vetnek az olasz-magyar baráti szarmm ma 'mmr^-mKh- mm «• mm mn mer. ami mm «M- mm mm mm mm mm mm mm m* mm mm mw mm mm mm mm mt> mm mt mm ződésről,J-^oszlána és Magyarország, korrekt viszonyáról es a Népezövets%nek a m^yar-román döntőbírósági konfliktusban várható döntéséről tett nyilatkozatát közli a *R&$gol" július 4-i számában Ludwig Dé-