Lapszemle, 1927. július
1927-07-30 [1328]
alkaitása, amelyet tddig Csernoch ellenzett* amely pedig foatos a tót nemzeti papság nevelésére, Csernoehot a magyar zsidók jobbam szerették, mint saját tót honfitársai, fejezi be a cikk* A Fiumére vonatkozó olasz-magyar szerződés megkötéséről a Journal de Geneve 27 és a Figaro <:7 irn&k,. Maniu beszédét a román kamarában, tekintve hogy az ő pártja egyedül számit Bratianuval szemben, érdekesnek mondja a Journal des Débats 27'. Kiemeli # hogy ha el is ismerte a gégenstanácsot, egy szóval sem említette a kis Mihály királyt, Látszik, hogy különbséget tesz a de facto helyzet és a de jure elismerés közt. Nem hajInadő végleg lekötni magát, Jorga pláne eljött Párizsba 1 tárgyalni Károllyal,, ami mutatja, hogy nézeteit nem változtatta meg* Valószínű,, hogy a tanácskozások Romániában a közel jövőben nem lesznek nagyon szabályosak, noha természetesen csak a liberlisok elég erősek, hogy az országot a zavaroktól megóvják, A parasztpárt ellenzékben maradása magában véve nem veszedelmes* hacsak támadása nem ölt szenvedélyesebb jelleget. Románia nagy károkkal járna az egyénetlenkedés és csak a nemzeti egyesülés vinné át könnyedén az első„ kissé kritikus korszakon. Az Homme Líbre c7 kiemeli, hogy Károly folyton készenlétben áll és Jorga és Maniu /?/ meglátogatta őt. Az Oeuvre tfl kiemeli, hogy a román hivatalos jelentések sokat beszélnek arról, hogy a trónöröklést az összes pártok, köztük a német párt Roth-tal és a magyarok Bethlennel a magyar miniszterelnök unokaöccsevei, elismerték, de miért hallgatják el, hogy Maniu tiltakozott a választási erőszakosságok miatt, és hogy Jorga Károllyal tanácskozott Párizsban. Amint a párizsi román követség hónapokig cáfolta Ferdinánd betegségét,épigy most is tagadhat Károlyra vonatkozólag, ptdig valószinüjhogy hamarosan vagy ő le3z a király, ha akarja» vagy Románia köztársaság lesz. Seipel beszédét az osztrák parlamentben ismertetik a lapok. Az Oeuvre 26 haragosan fejtegeti, hogy Ausztria felélesztésére sok tervről van szó s de a politikusok hagyományos lustasága semmi megoldást nem talál kielégítő- | nek és hagyja a zavarokat ugy, ahogy vannak, noha nem volna szabad e tekintet-