Lapszemle, 1927. július

1927-07-27 [1328]

sik ok, amelyet a Kreuz Ztg,. felhoz az Anschlus3 ellen, az, hdgy a Csehszlovákiában,Magyarorszugban, Romániában és Jugoszláviában élő német kisebbségeknek hátrányára volna^lzt senki sem nevezheti nemze tietlen álláspontnak,;, A Kreuz*Z.

f

.g„ismétli, hogy az Anschluss a középeuropai problémának legrosszabb megoldása volna, mert azzal, hogy Ausztriát a kong^merátusból kiemelnék, méginkább felborítanák az egyesulyt Középeuropában - A Krez Ztg, szerint a probléma csak ugy oldható meg, ha a középeuropai államok egymáshoz és együtt Németországhoz közelednének, Ezzel eliminálódna a német kisebbségeket fenyegető veszély és tárgytalanná válna a versaille3i diktátum 80 , l-e., Németországnak azon kell lennie, hogy korlátozza a francia befolyást Közópeuropóbaru Az Ahschlussal pedig Csehszlovákia és a többi Középeuropai államok örökös uszályhordozói maradnának Francia országnak, a nagyobb Németország déli része pedig állandó francia . nyomásnak volna kitéve» Hogy czesetben természetesen Olaszországgal 3em alakulhatna ki barátságosabb viszony

t

annak a baloldali sajtó uraj akik esek pártpolitikai szempontokat ismernek, csak örülnének -k en.ii polémiát vált ki a sajtóban Skuervein legutóbbi / a Matin 23-ban megjelent/ cikke, amelyben riadót fuj az Anschluss-veszedelem ellen kifejtve, hogy Franciaország azért nem vontja ki csapatait, a Sheinlandból, mert nincs tisztában Németországnak az Anschluss-kőrdósében elfoglalt álláspontjával

v A Vos-Ztg /23./ meglepőnek tart ja, hogy Sauervein összefüggésbe hozza az Anschluss és a Rheinland kiürítésének kérdését ós azzal gyanúsítja, 13

óe

si aava

rgás

okkal kapcsolatban/ hogy/a kérdést mesterségesen ráncigálta elő és fújta fel, hogy abból alapot teremtsen egy kompenzációs politikára., A Vos-Ztg* erélye sen tiltakozik a két kérdésnek összefüzése ellen, mert Németország természetesen soha sem fog lemondani az Ausztriával való egyesülés-