Lapszemle, 1927. július

1927-07-21 [1328]

a knmmur4íeta szónok lazításra akarta kihasználni a kínálkozó alkalmat 8 azt kezdte fejtegetni, hogy a proletariátus uralmáért kell harcolni* követni kell az orosz forradalom útját* Közvetlefiil utána Adler Frigyes a szocialdemokaták részéről szembefordult a tomun^ta szónokkal. Maga ez a temetési jelenet kétségtelen bizonysága, hogy a bécsi kedélyek még mindig nem nyugodtak meg és korántsem tekinthető a bécsi helyzet megoldottnak. A Nemzeti Újság" ránutat

s hogy az B

Arbe> terzeituig "A halottak vég rendé let "c irnü vezércikkében tovább izgat, azt hargoztatja, hogy a szociáldemokrácia? ha kell» fegyverrel is megvalósítja terveit és a "Rote Fahn* c. kommunista újság fennen hangoztatja* hogy nincs vége a harcnak»még találkozunk* - A magyar sajtó ránutat» hogy a francia sajtó sem látja befejezettnek a bécsi problémát. Közlik a prágai jelentést, amely szerint a prágai munkások szimpátiasztrájkot rendeztek. Közlik a lapok Seitz szociáldemokrata polgármesternek a sajtó részére adott nyilatkozatát, amelyben cáfolgatja, hogy a bécsi «emónyek bal sevista kezek müve voina s végeredményben a bécsirendőrségre hárítja a felelősséget A magyar-rónán birtokperek visszhangja a német sajtóban.-A "Budapesti Hirlap" berlini tudósítója szóváteszi, hogy a "Taegliche mmm mm mm —«• mm mm mmmm mm mmmm mmm*mw Rundschau" néhány nap előtt a magyar-román választott bírósági konflik tusról irva Magyarországnak adott igazat, amire Titulescu lapjai igen kellemetlenül nyilatkoztak a "Taegliche RunD6chau"-ról. A "Berliner Tageblatt" pedig feltűnő helyen egy táviratot közöl Bukarestbői, amely szerint az utolsó berlini teán egy rcmán újságíró megkérdezte Stresemanntól, hogy mit szól a "TaegHehe Rundschau" cikkéhez, amire Stresemann azt válaszolta, hogy neki a "Taegliche Rundschau" cikkéhez sem mi köze, az tisztán a lap magánvéleménye. A "Budapesti;'Hírlap" bérli mmmm mm mm mm mm mm mm mm mm mm mm mm W*M«P «tni tudósitSja ránutat* hogy a "Berliner Tageblatt"-nak ez a beállítás