Lapszemle, 1927. július

1927-07-01 [1328]

lő lésének • lébevágra, rossi hangulatot és DÍZ álmatlanságot igyekeznek a "német közvéleménybe belevinni. Csodálkozással é s aggállyal olvasott a aserső egy délnémet lapban egy cikket, amely ugyan " ae igasi raegéités ssava" alatt jelent meg, tartalma ssarint azonban alkalmas volt éppen az ellenkezőnek az előidés ésére., araennyiben a magyarországi németség kulturális helysetének ae iskola-ügyre való tekintettel történt tárgyalásánál azt állította, hogy a németek ottan úgyszólván iskola nélkül varnak. Aa illető Beihlen minis zterelnök május 5.-1 bessé lét idézi,azonban elhagyja belőle a besséd legörvendet esebb részét, amelyben ssámsserüea van megvilágítva a kisebbségi iskoláknak a kormány renutal deietei köveikestében való fe jl ődése .Mi'elka arra, hogy Bleyer dr. képvi" selő milyen nyilatkozatokat t ett a magyarorss£gi németség hely setéről

} amikor kijelentette, hogy sokat vett el tőlünk a világháború, azonban kulturális alapunkat, kulturális fejlődésünket nem vehette el. JBet a *bjlődéet el sősorban Klebelsberg gróf /magyar vallás- és közoktatásügyi mini sZber/mess z oh ató sserveső tevéké nységének és kiváló tulajdonságainak köszönhetjük. Mennyire meg volnánk elégedve, ha as elszakított területen ssemvedő magyarok és egyéb nomseti kisebbségek ugyanolyan j og okban részesülnének, mint amilyeneket as emiitett /Bethlen gró f / ren lel ot tartalmas nemzeti ségoinkre von sfckosó an. Mierka tábornok esután loirja a sok évi Maigyar ors sági állomáaosása alatt ssersett t a- i p asztalát alt és rámutat arra, hogy as elmagyaro sodáa csak a németség intelligenciájánál észlelhető, a nép megtartotta anyanyelvét • Kérdi, vájjon a Windis chgratsek, a Pappeaheim és Wenckheim grófok, a Hammersperg bárók és mások sokan miért nem ápolták a német tradíciót, hisee n senki sem kénysaerite tfce őket,, hogy eredeti anyanyelvüket elhanyagolják* Süléabe n nagyon sck müveit és kenő jómódú magyar családnál megtalálható a némeVFráulein*, hogy a gyermekek megtanulják a német nyeivet.ifa